| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
|
| pandala |
|
|
"Az oroszok egyébként csak 235-ös tömegszámú uránt adnak el az amerikaiaknak, ez az egyetlen hasítható izotóp, amely az atomreaktorok üzemanyagaként szolgál." |
|
|
|
| pandala |
|
a „visszaglobalizáció” csodája :
a szlovákok, állítólag, lemondanak az orosz atomerőműs fűtőanyagok vásárlásáról
helyette az oroszokól vásárló usától veszik majd a szálakat ....  |
|
| pandala |
|
„visszaglobalizáció”
hangyáknak, beöntés
madaraknak, fogsor
kígyóknak, lábsó
 |
|
| R.András |
|
 A „nyári Davos” vészjósló üzenete
A világnak bátor és előrelátó emberekre van szüksége, akik képesek az innováció erejét hasznosítani és együttműködni ágazatokon, régiókon, nemzeteken és kultúrákon átívelő módon, hogy egy békésebb, befogadóbb és ellenállóbb jövőt teremtsenek – harsogta Klaus Schwab.
2023. augusztus 22. 07:00
Sokan tudnak ma már a WEF-ről, azaz a Világgazdasági Fórumról, amelynek vezetője az a Klaus Schwab 84 éves német közgazdász, akit annak idején a most százéves Henry Kissinger indított el globalista útján. Sokan tudják azt is, hogy a WEF-ben koncentrálódnak talán a jelenlegi leghatalmasabb globális erők, hiszen a legnagyobb gigacégek, pénzintézetek, nemzetközi szervezetek, médiumok, a tudományos élet szereplői stb. egyaránt a WEF tagjainak számítanak. Azt is tudják sokan, hogy a WEF az éves fórumait általában év elején tartja, januárban, mint ahogyan idén is történt.
Kevesebben tudják viszont, hogy a Világgazdasági Fórumnak van egy másik összejövetele is, a nyári Davos Summit, amit júniusban tartottak. De joggal kérdezhetik: miért olyan fontos ez, hogy nyáron is tanácskoznak a világot uraló nagyfiúk? Azért, mert ezúttal a „nyári Davos” nem Davosban, hanem Kínában, egészen pontosan Tiencsinben zajlott le június 27–29. között, és a háromnapos rendezvényen az egyik fő felszólaló – természetesen Klaus Schwab mellett – nem más volt, mint a kínai miniszterelnök, Li Csiang. A rendezvény egyébként az Új Bajnokok (New Champions) 14. találkozója volt, amelyen összesen 1500 globális vezető, ebből 130 közéleti személyiség, 800 üzleti vezető és száz „innovátor” – jelentsen ez bármit is – volt jelen.
A rendezvény címe Vállalkozói szellem – a globális gazdaság hajtóereje volt, s az megállapítható a hivatalos szövegekből, hogy erőteljesen felléptek a globalizáció újbóli megerősítése mellett. Nyilvánvalóan látszik, hogy a globalizáció ellen fellépő törekvéseket kívánják csírájában elfojtani.
Ennek szellemében elsősorban arról tárgyaltak, hogy miként lehet az „ellenszélben” egy olyan világgazdaságot kiépíteni, ami lehetővé teszi a – konkrétan ezt a szót használták – „visszaglobalizációt”. Például Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nigériai főigazgatója szerint nagy lehetőség van arra, hogy megvizsgálják azokat a területeket, régiókat és országokat, amelyek kimaradtak a globalizáció első hullámából. De Klaus Schwab is világosan beszélt, amikor elmondta: A világnak bátor és előrelátó emberekre van szüksége, akik képesek az innováció erejét hasznosítani és együttműködni ágazatokon, régiókon, nemzeteken és kultúrákon átívelő módon, hogy egy békésebb, befogadóbb és ellenállóbb jövőt teremtsenek.
A kínai kormányfő pedig még világosabban kifejtette, hogy: Haladnunk kell a történelemmel, meg kell szilárdítanunk a fejlődéssel kapcsolatos konszenzust, és folytatnunk kell a nyitott világgazdaság kiépítésére irányuló erőfeszítéseinket.
Nyitott világgazdaság – és persze ebben Kína kiemelkedő szerepe.
Azt azért ismerjük el, hogy a Popper–Soros-féle nyílt társadalomról nem beszélt – ez talán mégiscsak furcsa lett volna a kínai politikai, társadalmi működésmód jellegzetességeit ismerve.
Három fő irányt emelnék ki e három nap eseményeiből. Az első, hogy továbbra is folytatják a Klaus Schwab által megírt Great Resetben elfogadott célkitűzések megvalósítását, amelynek lényege, hogy az állami és a magánszektornak egyre jobban össze kell fonódnia, ami praktikusan továbbra is azt jelenti, hogy a technokrácia átveszi a hatalmat az államok felett, a nemzetállamok jelentősége egyre nagyobb mértékben csökken. Ez már világos, visszavonhatatlan cél a WEF számára.
A második, hogy Kína szerepe egyre inkább felértékelődik a WEF szemében, olyannyira, hogy a számos megállapodás között, amelyek e három nap során köttettek, Kína kiemelkedő szerepet játszott, a több mint 25 kezdeményezés nagy részében jelen van. Erre a fejleményre különösen oda kell figyelnünk, hiszen nagyon nem mindegy az, hogy a világ egyik legbefolyásosabb globalista szervezete, a Világgazdasági Fórum milyen irányban képzeli el a világgazdaság fejlődését, illetve kire, melyik nagyhatalomra épít elsősorban ambiciózus, világmegváltó céljainak elérésében.
Aligha kétséges, hogy vagyunk néhányan, akik Kína politikai és társadalmi berendezkedését nem látjuk éppen a legdemokratikusabbnak, és soha, semmikor nem szeretnénk egy kínai társadalmi és politikai modellben élni. Az persze más kérdés, hogy a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat fejleszteni kell és lehet nekünk, magyaroknak is – már csak azért is, mert még lehet, hogy egyszer az unión kívül találjuk magunkat –, de ettől függetlenül is szükséges és fontos az ideológiamentes gazdasági együttműködés.
De a kínai WEF-fórumon nem pusztán erről volt szó.
Hanem valami olyasmiről, ami arra utal, hogy a WEF elitjének a koncentrált, sok tekintetben diktatórikus politikai irányítás egyáltalán nem antipatikus, sőt.
Emlékezzünk arra, hogy Klaus Schwab olyan szép új világot lát maga előtt nemes célként, amelyet lényegében véve egy maguk által kiválasztott – és nem demokratikusan megválasztott – technokrata, globalista elit irányítana, s a világ összes polgára hasonló módon, hasonló körülmények között élné békés, ostoba hétköznapjait, tehát létrejönne egy világtársadalom, amelyben egy nagy közösség lenne az ürességben és a semmiben.
Vagyis a végletekig atomizált és uniformizált világtársadalom alakulna ki. S bizony, Kína ebben az értelemben sokkal közelebb áll a schwabi, sorosi, rothschildi stb. elképzelésekhez, mint például egy olyan ország, mint Magyarország.
Ahol az emberek érthetetlen módon szeretnek sokfélék, egyediek, szabadok lenni.
Természetesen sok minden másról is szó esett a Tiencsinben lezajlott találkozón, többek között erőteljesen hangsúlyozták – ó, mily meglepő! – a nulla szén-dioxid-kibocsátás elengedhetetlen szükségességét, s azt sürgették, hogy jöjjön létre a zérókibocsátású gazdasági modellekre történő átállás. Igen, ez nagyon biztató, hiszen még senki nem tudta meggyőzően bebizonyítani, hogy az antropogén – vagyis emberi – szén-dioxid-kibocsátás lenne az egyetlen és legfőbb oka a globális felmelegedésnek, a klímaváltozásnak. Sebaj, ezt az ENSZ-hez kötődő Éghajlatváltozási Kormányközi Testület már verdiktként kimondta, tehát ez a tudományos tény és slussz. Nem is kérdés viszont, hogy a zéró kibocsátásra való túl gyors és megalapozatlan áttérés szinte azonnal tönkretenné a világgazdaságot.
Nem maradhatott ki a mesterséges intelligencia (MI) kérdése sem, sőt nagy súlyt kapott e kérdés is. Megfogalmazásuk szerint felelős MI-kereteket kell kialakítani, amelyek növelik a generatív MI előnyeit, miközben „kezelik” a „kihívásokat”. Érthető, felfogható szövegek ezek, nem? Legfőképpen pedig megnyugtatók a mesterséges intelligencia veszélyeinek elhárításával kapcsolatban.
A végére hagytam a legszebb elképzelést. Mi más is lehetne ez, mint a digitális pénz bevezetésének átfogó terve. A hivatalos szöveg megkapó: a központi bankok képviselői a magánszektorral közösen vizsgálták az új innovációk alkalmazását a pénzügyekben, és javaslatot tettek a központi banki digitális valuták „globális interoperabilitásának” elveire. Ez nem jelent mást, mint a készpénz lecserélését a globális CBDC-re, vagyis a globális digitális valutára, amely alapjaiban változtatja meg – iszonyatos irányba – az életünket.
Ennek az elgondolásnak az egyik „legérdekesebb” személye nem volt más a fórumon, mint Eswar Prasad, a Cornell Egyetem közgazdászprofesszora.
Nem hagyott kétséget afelől, hogy a közelgő CBDC legnagyobb előnye éppen az lesz, hogy az államok szabályozhatják és ellenőrizhetik, hogy az állampolgárok mit vásárolnak a digitális pénzükből.
Prasad, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértője is volt, kifejezetten pozitívnak tartja, hogy az embereket szabályozni lehet arra, hogy azt vegyenek és úgy éljenek, ahogy a globális vezetőik elvárják tőlük. A professzor kifejtette, hogy a digitális pénz legnagyobb előnyei közé tartozik az emberek programozhatósága.
A tervek között szerepel természetesen az emberek „szénlábnyomának” követése is, tehát, ha a kiadásaik – a globális vezetők szerint – hatással vannak az éghajlatra, akkor megtiltják nekik az ilyen típusú vásárlásokat.
Nem folytatom. Inkább azzal a remek hírrel fejelem meg mindezt, hogy Kristalina Georgieva, az IMF vezetője – aki persze a WEF-hez is tartozik – keményen dolgozik egy globális CBDC-platform bevezetésén az egész világon.
Lehet, hogy tényleg ez a harc lesz a végső, amit meg kell vívnunk ellenük?
Fricz Tamás
... https://gondola.hu/cikkek/151403-A___8222%3Bnyari_Davos__8221%3B_veszjoslo_uz ... |
|
| R.András |
|
Balatonra megy Orbán Viktor
Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz az idei Tranziton Tihanyban – jelentették be a rendezvénysorozat közösségi oldalán. A tájékoztatás szerint a kormányfővel augusztus 25-én az ország előtt álló feladatokról fognak beszélgetni. Az este fél hattól kezdődő eseményt a Tranzit közösségi oldalán is élőben lehet követni.
Az idei Tranziton nagyjából harminc előadás és majdnem száz előadó lesz. Délelőttönként plenáris előadások lesznek, míg délutánonként szemináriumi beszélgetéseket fognak tartani. Több eszmecsere zajlik majd az orosz–ukrán háborúról, érintve Magyarország biztonságának a kérdését is – írja a magyarnemzet.hu. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter energetikai témában fog beszélgetni. Emellett Deutsch Tamással, a Fidesz EP-delegációjának a vezetőjével szó lesz a jövőre esedékes európai parlamenti választásokról is.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Nagy István agrárminiszter is a vendégek között lesz, továbbá Varga Mihály pénzügyminiszterrel folyik majd diskurzus az euró bevezetésének a kérdéséről is. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Békés Márton történész, illetve Benkő Levente pedig a világban zajló rendszerváltoztatásról, a változó világról fognak szót váltani.
Az őszi politikai szezon nyitányaként számontartott rendezvény ezúttal is nagy viták színtere lesz, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, valamint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Lukács László György, a Jobbik országgyűlési képviselője is vitázni fog egymással.
... https://gondola.hu/hirek/303960-Balatonra_megy_Orban_Viktor.html |
|
| R.András |
|
|
A normalitásért a "normalitás" ellen. |
|
|
|
|
|
| R.András |
|
 Az abnormális folyamatok nagyon is megtervezettek
A brüsszeli korrupciós botrányok nyomán megpillanthattuk a gépezet néhány mozgatórúgóját, s ennek alapján joggal feltételezhető,
hogy a szóban forgó, magas állású hölgyeket és urakat meg lehet vásárolni, mert van az a pénz. Az teljesen egyértelmű,
hogy számtalan kérdésben szembe mennek az európai polgárok legelemibb érdekeivel – mutat rá Bánó Attila.
... https://gondola.hu/cikkek/151076-Az_abnormalis_folyamatok_nagyon_is_megtervez ... |
|
| R.András |
|
 Csúcs a mélyben
A keleti periféria országait „rendszerváltás” címén már sokkal alacsonyabb fajlagos költségekkel foszthatták ki
(és fosztják ki azóta is) a nyugat európai tőkestruktúrák, akik ennek fejében e néhány cafatokra tépett
reprezentáns példáján okulva, cinikus hamis realistaként (Bibó István kifejezésével élve) tudomásul
vették, hogy a globális diktátum urai az alapkérdéseket illetően nem nagyon viccelnek.
... https://gondola.hu/cikkek/151058-Csucs_a_melyben.html |
|
|
|
| R.András |
|
 The smart way to keep people passive and obedient is to strictly limit the spectrum of acceptable opinion, but allow very lively debate within that spectrum. That gives people the sense that there's free thinking going on, while all the time the presuppositions of the system are being reinforced by the limits put on the range of the debate. ~Noam Chomsky
(Book: How the World Works https://amzn.to/43IbAoj)
... www.facebook.com/photo/?fbid=815413353287018&set=a.643405673821121 |
|
| gajo |
|
Szegény Kanada! |
|
|
|
| R.András |
|
 Az embercsempészek túlzsúfolttá tették a börtönöket
Rétvári Bence: Magyarországnak azért kellett így döntenie, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, de megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök.
Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az MTI-vel.
Rétvári Bence kiemelte: Magyarország védi az Európai Unió külső határait. Brüsszel 650 milliárd forinttal, azaz több mint 1,5 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, ugyanis ennyit költöttünk 2015 óta határvédelemre.
Ennek a hihetetlenül nagy összegnek eddig mindössze az 1 százalékát térítették meg. Az Európába érkező illegális bevándorlókat a déli határon "mi állítjuk meg, az embercsempészeket mi fogjuk el és tartjuk fogva".
"A mi határvadászaink és rendőreink állnak a határon télen és nyáron, és erőn felül dolgoznak azért, hogy a magyar és európai családok biztonságban legyenek" - tette hozzá.
Az EU nem ad pénzt Magyarországnak sem az embercsempészek fogvatartási költségeire, sem börtönök építésére. Azt viszont elvárják, hogy a határokon elfogott külföldi embercsempészeket hazai börtönökben, a magyar adófizetők pénzéből tartsuk fogva.
A hazai börtönök azonban az elfogott több mint kétezer embercsempész miatt túlzsúfolttá váltak. Magyarországgal szemben korábban eljárásokat indítottak, arra hivatkozva, hogy "embertelenek a körülmények" a túlzsúfoltság miatt.
Úgy fogalmazott, emlékezetes a "börtönbiznisz", amelynek során "elsősorban a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek több milliárd forintos összértékű kártérítési pereket indítottak korábban a börtönök telítettségére hivatkozva".
Az embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények miatt fogva tartottak eltartásának éves költsége több milliárd forint. Egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek.
A reintegrációs őrizet kiterjesztésével az elítélt és Magyarországról jogerősen kiutasított embercsempészeknek 72 órán belül el kell hagyniuk az ország területét, ám ez nem a büntetés eltörlését jelenti. Amennyiben nem hagyják el az országot, visszakerülnek a börtönbe.
Az intézkedés célja, hogy az embercsempészek büntetésének költségeit ne a magyar adófizetők állják. Az intézkedés 808 fogvatartottat, többségében a Magyarországgal szomszédos államok polgárait érinti.
Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök - emelte ki Rétvári Bence.
... https://gondola.hu/cikkek/150729-Az_embercsempeszek_tulzsufoltta_tettek_a_bor ... |
|
|
| R.András |
|
 Jobboldali alternatíva Európának
A valamikor euroatlanti demokráciák plutokráciákká (a gazdagok uralmává) alakultak át, vagyis olyan rendszerekké, ahol bár lehetnek demokratikus választások, a létrejött kormányok nem a választók akaratát, hanem a plutokrácia érdekeit képviselik. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult euroatlanti plutokráciát hívják a hétköznapi politikai diskurzusokban háttérhatalomnak, mély államnak – írja Lóránt Károly.
Az elmúlt három évtizedben az európai pártstruktúra – nem annyira szerkezetében, mint inkább az általa megtestesített értékrendben – jelentősen átalakult. Ezt az átalakulást legjobban talán John R. Schindler, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség korábbi munkatársa fogalmazta meg, aki a Thefederalist.com nevű konzervatív internetes portálon rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben a valamikori szociáldemokrácia „kulturális baloldallá” alakult át. Ezt a kulturális baloldalt már nem érdeklik a szociáldemokrácia eredeti céljai, sőt politikájuk középpontjába a hagyományos társadalom alapjainak lerombolását helyezték, amelyet menthetetlenül rasszistának, szexistának, xenofóbnak, homofóbnak és általában elavultnak tekintenek.
A kulturális baloldal – kultúrmarxistáknak, kultúrkommunistáknak is nevezzük őket – az elmúlt évtizedekben megtett „hosszú menetelés” során elfoglalta az euroatlanti térség legfontosabb intézményeit.
Az egyetemektől kezdve a kutatóintézeteken keresztül egészen az államapparátus vezető posztjaiig.
Hasonló folyamat ment végbe a jobboldalon is, a valamikori nép- és kereszténydemokrata pártok, amelyek valaha a család, a vallás, a nemzeti érdekek és tradíciók képviselői voltak, mára már sokkal inkább a multinacionális tőke érdekeinek védelmezését tekintik feladatuknak. Schindler őket „nagytőkés jobboldalnak” (corporate right) nevezi, és azt mondja, hogy a kulturális baloldal és a nagytőkés jobboldal számos kérdésben, különösen ami a tradicionális társadalmak lebontását illeti, egyetért.
Egyetért például a tömeges bevándorlás támogatásában, a nemzetállamok felszámolásában, a multikulturális társadalmak támogatásában, a hagyományos értékek megkérdőjelezésében.
Ennél pontosabb leírást az elmúlt évtizedek átalakulásáról aligha lehetne adni, legfeljebb annyit tennénk hozzá, hogy az átalakulás hajtómotorja a frankfurti iskola ideológiája volt (fő képviselői: Herbert Marcuse, Jürgen Habermas, Theodor Adorno), kiegészítve Karl Poppernek a nyílt társadalomról szóló tanításával, mely utóbbinak a gyakorlatba való átültetésére hű tanítványa, Soros György, a pénzpiaci spekulációiból szerzett hatalmas vagyonát tette fel.
Mindezt nagymértékben elősegítette, hogy a kilencvenes évek neoliberális gazdaságpolitikai fordulata példátlan vagyoni koncentrációt eredményezett, nemcsak a termelőszférában, hanem a médiában is, amelynek következtében az euroatlanti fősodratú médiát döntő mértékben néhány személy birtokolja.
Akik ily módon egyben a közvélemény alakítói is lettek.
A változások nyomán a valamikor euroatlanti demokráciák plutokráciákká (a gazdagok uralmává) alakultak át, vagyis olyan rendszerekké, ahol bár lehetnek demokratikus választások, a létrejött kormányok nem a választók akaratát, hanem a plutokrácia érdekeit képviselik. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult euroatlanti plutokráciát hívják a hétköznapi politikai diskurzusokban háttérhatalomnak, mély államnak, vagy egy mai klasszikust idézve „globálgazdinak”.
Ennek az áramlatnak próbál ellenállni néhány, mind a bal-, mind a jobboldalon szerveződött párt, illetve úgynevezett alternatív médium, amelyeket azonban a tényleges hatalmat birtokló háttérhatalom, vagyis a plutokrácia, a maga anyagi és szellemi erejével (egyetemek, tudásközpontok, média) igyekszik a szélsőséges „pária” kategóriába szorítani.
Olyanformán, hogy aki velük szóba áll, az kizárja magát a hétköznapi tudományos és szellemi életből.
Az Európai Unión belüli politikai térképet, amely számunkra meghatározó, leginkább az Európai Parlament összetételén lehet felmérni, ami azért is időszerű, mert egy év múlva EP-választások lesznek, és erre már most célszerű felkészülni. Jelenleg az Európai Parlamentnek 705 tagja van, ezek hét politikai csoportba (frakcióba) tagozódnak és rajtuk túlmenően van az el nem kötelezettek csoportja.
A 705 képviselőből 493 tartozik a fősodratú pártokhoz, vagyis a mély államhoz, illetve háttérhatalomhoz. Ezek a néppárt (EPP), a szocialisták (S&D), a zöldek és a liberálisok (Renew Europe).
A baloldali ellenzék képviselői 37-en vannak, fő programjuk Brüsszel neoliberális politikájának és centralizációs törekvéseinek kritikája és általában a munkavállalói érdekek képviselete.
A parlamenti ellenzék másik oldalán, a jobboldalon a legjelentősebb frakció az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 66 fős csoportja, amelynek fő célja, hogy megakadályozza az Európai Unió föderatív európai szuperállammá való alakulását és Brüsszel nemzetállami belügyekbe való túlzott beavatkozását. Támogatják a szabadkereskedelmi politikát, a bevándorlás tekintetében pedig a szigorúbb ellenőrzést szorgalmazzák. A csoport gerincét a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt adja.
Ezen az oldalon áll még az Identitás és Demokrácia- (ID) csoport is a maga 62 képviselőjével, fő erejük az olasz Lega (Liga) és a francia Rassemblement National (Nemzeti Tömörülés), nem utolsósorban a német AfD, az Alternatíva Németországnak.
A nem elkötelezettek, vagyis az egyik csoportba sem tartozók jelenleg 47-en vannak, amelyek közül legnagyobb súllyal a Fidesz képviselői (13 tag) és az olasz Öt Csillag Mozgalom képviselői (nyolc tag) rendelkeznek.
Bár a felsorolt, nem fősodratú (ellenzéki) pártok számos kérdésben rendkívül különböző és még parlamenti csoportjukon belül is ellentétes véleményeket képviselnek, van néhány nagyon fontos kérdés, amelyben lehet, hogy egyenként más megközelítésből, de egyetértenek. Ilyen például az unió további centralizációjának, egy nemzetek feletti centralizált állam létrehozásának megakadályozása és általában a gazdaság- és társadalompolitika terén a normalitáshoz, a valós viszonyokból történő kiinduláshoz való visszatérés (például az unió klímapolitikája tekintetében).
Több országban, így Svédországban, Dániában, Ausztriában, Olaszországban e pártok már kormányzati befolyással rendelkeznek, és várható, hogy – ahogy az unió vezetésének irracionális politikái egyre több kárt okoznak a közösségnek és ezt az európai választópolgárok egyre inkább felismerik – a józanság talaján álló pártok a következő választásokon megerősödnek.
Ha az Európai Gazdasági Közösség három nagy alapító országának, tehát Franciaországnak, Németországnak és Olaszországnak konzervatív pártjai jó eredményeket érnének el a jövő évi választásokon, összefogva, bizonyos alapvető területeken a józanság irányába tudnák elmozdítani az európai politikát, még akkor is, ha nem kerülnek a kormányzás közelébe.
E szempontból legrosszabb helyzetben kétségtelenül a német AfD van, mert a fősodratú média és a német kormány is mindent megtesz, hogy a pártot náci pártként állítsa be, amely halálos veszélyt jelent a demokráciára.
A Foreign Policy azonban nemrég közölt egy cikket, amely arról szól, hogy ez az elszigetelés nem elég hatékony, mert az AfD sikerei nyomán, helyi szinten már van együttműködés a kereszténydemokraták (CDU) és az AfD között. Az AfD a 2021-es német szövetségi választásokon az öt keletnémet tartomány közül kettőben vezető párt lett, és támogatottsága országos szinten is meghaladja a tíz százalékot.
Legutóbb sajtóbotrányt váltott ki, hogy lengyel–cseh határ közelében lévő Bautzen kerület tanácsában, 2022 decemberében, a CDU képviselői támogattak egy olyan, az AfD-től származó javaslatot, amely a menekülteknek kiutalt összegek csökkentését javasolta. Az országos lapok hatalmas nyomást gyakoroltak Friedrich Merzre, a CDU elnökére, hogy ítélje el pártjának az AfD-vel együtt szavazó tagjait
De ő nem volt hajlandó erre.
Ha az ember az AfD programját olvassa, semmi olyat nem talál benne, ami szélsőséges lenne és mondjuk Magyarországon vagy általában a mi térségünkben nem férne bele a normális politikai vita keretébe. A kritikusok általában nem is az AfD programjával vitatkoznak, hanem a párt képviselőit igyekeznek a szokásos antiszemita, homofób, rasszista klisékbe beszorítani. A realitások azonban lassan áttörik az AfD köré vont „egészségügyi kordont”.
A fősodratú pártokat a gazdasági és társadalmi kudarcok fokozatosan rákényszerítik a normalitást képviselő pártok és programjaik elfogadására.
Lóránt Károly közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója
... https://gondola.hu/cikkek/150719-Jobboldali_alternativa_Europanak.html |
|
| R.András |
|
 A Természet és a Föld Holokausztja zajlik …
Az emberiség mammóni szemetje kiirtja lassan a Földi Életet…
A mammóni szemét ördögnép most a pénzügyi hasznáért öleti az oroszt, a kisoroszt (ukránt) meg általuk a vereckei (kárpátaljai) magyart is…
Magyar Őshazánkban, Etelközben meg Levédiában dúl a háború… Nagyorosz és kisorosz (ukrán) között…
A mi Őshazánkban… Etelközben meg Levédiában !!! Mindenütt őseink sírjain robbantanak… és mi tűrjük…
Őseink nyomaival a történelm(ünk)et takarítják el Mammón ördögfattyai…
... www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02e3yJneR9d9KVhymr2TpzF7PdN3X5 ... |
|
|