| Találatok száma: 9572 |
| Téma: Világ-árnyékkormány |
| R.András |
|
Egy furcsa vasárnap délután Biden egy gyanús Twitter-bejegyzésben látszólag lemondott az elnökválasztási kampány folytatásáról. Azóta nem látták és nem hallottak felőle. Sokan most a példátlan eseményt övező
furcsa sajátosságokra hívják fel a figyelmet, köztük pl. a TV-s nyilatkozat, vagy a levélpapír hiányára, vagy arra, hogy Biden aláírását esetleg meghamisították. Itt egy aláírásokat tartalmazó minta a találgatásokhoz.
Emlékezzünk, hogy Nancy Pelosi nemrégiben megjegyezte, hogy Biden kényszerű távozása vagy a könnyebb, vagy a nehezebb úton fog megtörténni.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid02wcpNDdA1UvxR4Kg8x78MFt6o538KZVULJ ... |
|
| Téma: Szemét |
|
| Téma: Ki vagyok "én" ? |
| R.András |
|
Weöres Sándor: KI MINEK GONDOL, AZ VAGYOK ANNAK...
Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.
S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.
Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.
Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.
... www.facebook.com/napivers/posts/pfbid023wyxgDUU6LZTsaGXiHd1Z8Bt4CusBW3Ah5os5K ... |
|
| Téma: A liberalizmus alkonya |
|
| Téma: Háború |
| R.András |
|
Nem tévedés, a Politico írta le: "Ostobaság lenne Ukrajnát felvenni a NATO-ba - most vagy bármikor a jövőben"
És ezt is: "A háború folytatása csak Ukrajna erőinek további kimerülését és végül vagy a frontvonal vagy a politikai összeomlás lehetőségét ígéri."
Itt a cikk:
CHRISTOPHER MCCALLION ÉS BENJAMIN H. FRIEDMAN: A NATO hamis ígéretei téves ukrán reményeket táplálnak
A szövetség felelőtlen politikája Ukrajnával szemben folytatódik, hamis reményeket táplálva, ami a békét valószínűtlenebbé, a háborút pedig veszélyesebbé teszi.
A NATO 2024-es washingtoni csúcstalálkozóján, amelyen a szövetség 75. évfordulójáról emlékeztek meg, a vezetők újabb kör hamis reményt nyújtottak Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban - ami rosszabb, mint a semmittevés.
Akár katonai kötelezettségvállalással, akár fokozott támogatással, az a látszat, hogy a NATO jelenleg képes lenne ukrán győzelmet aratni, vagy azt később biztosítani, arra ösztönzi az ország vezetőit, hogy elhalasszák a számvetést szörnyű körülményeikkel. Ráadásul azzal fenyeget, hogy a NATO-tagok további veszélybe kerülnek, anélkül, hogy a biztonság szempontjából kifizetődő lenne.
Ez a színjáték nem újdonság, de most különösen rosszkor jött.
Miután Ukrajna 2023-ban kudarcot vallott az ellentámadással, kezdett belenyugodni a felismerés, hogy erői nem tudnak több területet visszaszerezni. Valójában, a komoly nyugati segélyek ellenére Kijevnek nehéz lesz megtartania azt, amije van - ez a körülmény azt sugallja, hogy most kellene megkezdenie a tárgyalásokat Moszkvával a konfliktus fegyverszünet útján történő befejezéséről vagy akár befagyasztásáról, mielőtt a harctéri helyzet romlik és a tárgyalási tér szűkül.
Ehelyett azonban Washington és az európai fővárosok sajnálatos módon - legalábbis retorikailag - megduplázzák az álláspontjukat, és továbbra is azt állítják, hogy Ukrajna egy napon csatlakozni fog a NATO-hoz. Valójában, miután a csúcstalálkozó előtt egy homályos „hidat » hirdettek Ukrajna esetleges tagságához, a NATO vezetői a találkozó alatt azt állították, hogy Ukrajna „visszafordíthatatlan úton” van a csatlakozás felé.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok 10 évre szóló biztonsági paktumot is aláírt Kijevvel, és jóváhagyta, hogy az ukrán erők amerikai fegyvereket használjanak az Orosz Föderáció területén lévő célpontok ellen. Eközben a balti vezetők támogatásával Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy a NATO szárazföldi csapatait küldjék Ukrajnába, míg az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arra utalt, hogy a NATO kiképzőinek Ukrajnába telepítése elkerülhetetlen.
De ahogyan korábban már érveltünk, ostobaság lenne Ukrajnát felvenni a NATO-ba - most vagy valaha.
Ukrajna csatlakozásának bármely lehetséges forgatókönyve feloldhatatlan dilemmát jelent: az országot nem lehet felvenni, miközben háborúban áll Oroszországgal - főként azért, mert ez azonnal nukleáris válságba sodorná a NATO-t és Oroszországot.
Ráadásul bármilyen kötelezettségvállalás Ukrajna jövőbeni védelmére nem jelentene hiteles elrettentő erőt.
A szövetség garanciavállalója, az Egyesült Államok már egyértelműen bizonyította, hogy nem fog harcolni és kockáztatni egy nukleáris háborút Ukrajna érdekében, még akkor sem, ha annak túlélése a tét, mivel az USA-nak nincs létérdeke ebben - ezt Barack Obama korábbi elnök 2016-ban kifejezetten hangoztatta.
Egyszerűen fogalmazva, a Nyugat ígéretei üres beszédek, Ukrajna NATO-tagsága pedig egyelőre lekerülni látszik az asztalról. Macron javaslata meglehetősen komolytalannak tűnik, az amerikai paktum pedig lényegében szimbolikus. Ennek ellenére még a hamis ígéretek is reális veszélyt jelenthetnek, és ez több formában is megjelenhet:
Először is, Ukrajna NATO-tagságának bármilyen kétes kilátása fenntartja a háború egyik fő okát, ami Oroszországot arra ösztönzi, hogy meghosszabbítsa a konfliktust, hogy megakadályozza Ukrajna csatlakozását.
Az Oroszország által 2021 decemberében benyújtott szerződéstervezetekhez és a 2022 márciusában és áprilisában lefolytatott isztambuli tárgyalásokhoz hasonlóan, bármilyen megoldásnak elkerülhetetlenül az lesz a feltétele, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz.
Másodszor, a hamis ígéretek hamis reményeket táplálnak, ami csak arra fogja ösztönözni Ukrajnát, hogy továbbra is kövesse azt a sikertelen stratégiáját, hogy visszaszerezze az összes elveszített területet, és elkerülje a Moszkvával való tárgyalásokat.
Jelenleg Ukrajna számára valószínűleg az a legjobb megoldás, ha beássa magát, és védekező stratégiát alkalmaz, miközben egyidejűleg béketárgyalásokat vagy legalább fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményez.
A nyugati segítség segíthet Kijevnek egy ideig tartani a frontvonalakat és zaklatni az orosz célpontokat, de nem pótolhatja Ukrajna végső soron hiányzó embereit, különösen, amíg a Nyugat saját ipari bázisa is feszült, hogy elegendő tűzerőt tudjon biztosítani az oroszokéhoz képest. A háború folytatása csak Ukrajna erőinek további kimerülését és végül vagy a frontvonal vagy a politikai összeomlás lehetőségét ígéri.
Persze Oroszország lehet, hogy még a területi status quo körüli fegyverszünetet sem hajlandó elfogadni, és a sikeres tárgyalások évekig tarthatnak.
De amit a NATO retorikája segít elhalasztani, az nem a biztos béke, inkább az ahhoz vezető kezdeti lépések. Ezekhez pedig legalábbis politikai elmozdulásra van szükség annak elfogadása felé, hogy a háború nem fog véget érni azzal, hogy Ukrajna teljes igazságot szolgáltat, és Oroszország feladja mindazt, amit elfoglalt.
Ukrajna sem egy monolit, amely mindenáron minden terület visszaszerzését hajthatatlanul támogatja. Az ukránok egyre nagyobb része bizonyára szeretne irányt változtatni, és nem dobálná tovább az életét az egyre elérhetetlenebb célokért. A hamis nyugati ígéretek a kevésbé praktikus alternatívát támasztják alá.
Ráadásul, bár a hamis remények ára leginkább Ukrajnát terheli, az amerikaiak és más NATO-tagok számára is növeli a kockázatot. Minél tovább húzódik a háború, annál nagyobb lesz az eszkaláció veszélye. Ez már most is látszik az USA „szalámi szeletelő” megközelítésében, amikor egyre nagyobb hatótávolságú fegyvereket küld Ukrajnába, és gumibiztosítja azok használatát oroszországi célpontok ellen.
Az elmúlt hetekben Ukrajna már saját hazai képességeit használta arra, hogy csapást mérjen orosz radarállomásokra, amelyek arra szolgálnak, hogy korai figyelmeztetést adjanak egy amerikai nukleáris támadás esetén. A múlt hónapban pedig az ukrán erők által kilőtt, az Egyesült Államok által szállított rakétából származó szubmuníció a krími Szevasztopolban civil strandolókra hullott, valószínűleg miután az orosz légvédelem elfogta őket.
Ezek az események komoly aggodalmakat vetnek fel. A korai előrejelző rendszerek megtámadása aláássa Oroszország bizalmát abban, hogy képes reagálni egy amerikai nukleáris első csapás esetén, és ezáltal növeli az orosz nukleáris bevetés kockázatát.
Valószínűbb azonban, hogy Moszkva az amerikai fegyvereket alkalmazó, saját területén végrehajtott támadásokra úgy fog válaszolni, hogy megtalálja a módját annak, hogy közvetlenül az Egyesült Államokat vagy az őt segítő feleket vegye célba.
Az ukrajnai támadások Oroszországban azt a kérdést is felvetik, hogy az USA meg tudja-e akadályozni Kijevet abban, hogy közvetlen konfliktusba vonja bele, miközben a helyzet egyre súlyosabbá válik.
A magukat Ukrajna támogatóinak tekintő elemzők gyakran ragaszkodnak ahhoz, hogy a Nyugatnak nem szabad engednie a „nukleáris zsarolásnak”, mert a nukleáris háborúig való eszkaláció valószínűtlen.
A „nukleáris zsarolás” pontos neve azonban „nukleáris elrettentés”, és ehhez nem kell biztosítani, hogy a katasztrófa bekövetkezik, csak attól kell tartani, hogy bekövetkezhet. Úgy tűnik, ezek a kommentátorok azt hiszik, hogy az a képességünk, hogy elrettentsük Oroszországot, felment minket az elrettentés terhe alól - mintha csirkét játszanánk anélkül, hogy felfognánk, hogy az ütközés kockázata kölcsönös.
Ez a logika minden körülmények között elborult, de különösen Ukrajna esetében, ahol az USA és Oroszország között az elszántság mérlege túlnyomórészt az utóbbi javára áll. A nukleáris háború kockázata alacsony lehet, de apokaliptikus következményei megkövetelik, hogy azon fáradozzunk, hogy ez így is maradjon.
És mégis, ezen a héten a NATO folytatta felelőtlen politikáját Ukrajnával szemben: hamis reményt nyújtva, a békét kevésbé valószínűvé, a háborút pedig még veszélyesebbé teszi. Egy másfajta, realizmussal átitatott csúcstalálkozó elismerte volna, hogy Ukrajna nem győzhet abban a nagyszerű értelemben, ahogyan a győzelmet definiálta, és hogy a NATO nem fogja megvédeni.
Ez hidat képezett volna az ésszerű ukrajnai béke jobb kilátásaihoz, nem is beszélve a NATO biztonságának javulásáról.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid0W4QBVqHPDziAVRPaM955BnFa4bedE3UN9j ... |
|
| Téma: Világ-árnyékkormány |
| R.András |
|
 Bárki lépjen is Joe Biden helyébe, ennek az elitnek a jelöltje lesz, nem a szavazóké, akiket nemes egyszerűséggel kiforgattak a döntés jogából.
Mivel a washingtoni mocsár legfontosabb érdeke a háború folytatása, tulajdonképpen mindegy, hogy kire esik a választásuk.
Amerikának – és a világnak – egyetlen esélye van a békére: Donald Trump.
... www.facebook.com/photo/?fbid=827960139433215&set=a.434219795473920 |
|
|
| R.András |
|
 Connor Freeman: A NATO-államok az Oroszországgal jövőben megvívandó háborút szem előtt tartva elfogadják a sorkötelezettséget
Miközben a NATO fokozza az ukrajnai proxy-háborút, és egyre közelebb kerül az Oroszországgal való közvetlen harchoz, a Washington vezette tömb a kötelező katonai szolgálatot támogatja. A NATO számos európai tagja kiterjesztette vagy újra bevezette a sorkötelezettséget egy ilyen háborúra való nagyszabású felkészülés részeként - írja a CNN.
A szövetség új haditervei szerint a hadiipari kapacitás tekintetében Oroszország már most is lekörözi, ezért a szövetség megpróbálja megerősíteni a fegyvergyártást és 35-50, 3000-7000 harcképes katonából álló dandárt alakít ki.
Jens Stoltenberg leköszönő NATO-főtitkár hangsúlyozta: „Ma először 500 000 katonánk van magas készültségű, harcképes harccsoportokban a szövetség keleti részén”. A blokk azonban nehezen teljesíti azt a célt, hogy egy hónapon belül 300 ezer, hat hónapon belül pedig további félmillió aktiválásra kész katonát állítson össze. Az is kérdéses, hogy a blokk képes-e olyan hadsereget felállítani, amely alkalmas egy az ukrajnai konfliktushoz hasonló elhúzódó háborúra.
A hidegháború végét követően számos európai állam megszüntette állampolgárainak besorozását. Bár az elmúlt években egyre több NATO-tagország folyamodott a drákói gyakorlathoz, különösen a Baltikumban és Skandináviában. A NATO-szövetség nagyjából egyharmada gyakorolja a kötelező katonai szolgálat valamilyen formáját.
A 2006-os eltörlése óta idén először Lettország ismét bevezette a sorkatonai szolgálatot. A férfi állampolgárokat a 18. életévük betöltését követő egy éven belül kötelesek besorozni. Norvégia emellett hosszú távú tervet mutatott be, amelynek célja, hogy 20 000 fővel növelje a kötelezően besorozott katonák, alkalmazottak és tartalékosok számát, valamint megduplázza a katonai költségvetést. 2015-ben Oslo lett az első NATO-kormány, amely nemek szerint semleges sorozást vezetett be.
Litvánia 2015-ben vezette vissza a kötelező katonai szolgálatot, és minden évben 3500-4000 18-26 év közötti férfit hív be kilenc hónapos időszakra. Bár a finn védelmi erők békeidőben csak 13 000 embert foglalkoztatnak, Helsinki állítása szerint több mint 900 000 tartalékost képes aktiválni, 280 000 harcképes katonával. Svédország férfiakat és nőket egyaránt besoroz, Stockholm 7000 állampolgárát sorozta be, és a hadsereg jövőre 8000 besorozásra számít. A svédeknél 1901 óta van sorkatonai szolgálat.
Robert Hamilton, a Külpolitikai Kutatóintézet Eurázsia-kutatásának vezetője az Európát fenyegető feltételezett orosz fenyegetésre hivatkozva azt mondta: „Tragikusan igaz, hogy itt vagyunk 2024-ben, és azzal a kérdéssel küzdünk, hogyan mozgósítsunk emberek millióit, hogy potenciálisan egy háború húsdarálójába dobjuk őket”. Hamiliton 30 évig szolgált az amerikai hadsereg tisztjeként. A „húsdaráló” kifejezést gyakran használták a frontkatonák Ukrajnában, különösen a bakhmut-i csatában, ahol egy ilyen katona átlagos élettartama mindössze néhány óra volt.
Az Egyesült Királyságban a sorkötelezettséget jelenleg a konzervatív képviselők szorgalmazzák. A 2025-ös National Defense Authorization Act, az éves katonai kiadásokról szóló törvényjavaslat tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek többek között arra törekednek, hogy automatikusan regisztráljanak minden arra jogosult férfit és nőt a Selective Service, a sorkatonai szolgálat egy formája számára, amely elkerülhetetlenül magában foglalhatja a katonai szolgálatot is.
Wesley Clark tábornok, a szövetségesek korábbi európai főparancsnoka visszhangozta Hamilton sólyomhangját, hangsúlyozva, hogy „nem világos, hogy ez egy új hidegháború vagy egy kialakulóban lévő forró háború”. Hozzátette, hogy a NATO-nak „újra kell építenie a védelmünket”, többek között kötelező katonai behívókkal.
„Úgy gondolom, hogy a fiatalok Európában és az Egyesült Államokban rá fognak jönni, hogy ez a generáció, akárcsak a második világháborúban harcoló generáció, nem kérte, hogy a »Legnagyobb Generáció« legyen, de a körülmények rájuk kényszerítették ezt a terhet” - tette hozzá Clark.
Az Oroszországgal való közvetlen háború kockázata az ukrajnai proxy-háború közepette napról napra nő, mivel a szövetség nagyrészt jóváhagyta, hogy a NATO rakétákat az orosz szárazföld elleni támadásokhoz használják. A blokk hamarosan F-16-osokat biztosít Kijevnek, és kifejezett zöld utat ad a harci gépeknek, hogy közvetlen csapásokat hajtsanak végre orosz terület ellen is. Stoltenberg irónia nélkül állította, hogy ezt Oroszország nem tekintheti eszkalációnak.
Miközben a NATO fontolgatja atomfegyverek telepítésének növelését, az USA azt is tervezi, hogy korábban betiltott, közepes hatótávolságú, nukleáris célra alkalmas rakétákat telepít Németországba, ami miatt Oroszország arra utalt, hogy hasonló megtorlásra készül. Vlagyimir Putyin elnök az Egyesült Államok vezette, Kínával szembeni háborúra való masszív felkészülésre utalva azzal vádolta a NATO-t, hogy komoly biztonsági fenyegetést jelent Oroszország számára Ázsiában.
A NATO négy évvel ezelőtt vette célkeresztjébe Kínát, Pekinget az európai biztonságot fenyegető katonai fenyegetésként azonosítva. Kína „határok nélküli” partnerséget tart fenn Oroszországgal. "A NATO máris úgy »költözik« oda (Ázsiába), mintha állandó lakhelye lenne. Ez természetesen fenyegetést jelent a térség minden országára, beleértve az Orosz Föderációt is. Erre kötelességünk válaszolni, és ezt meg is fogjuk tenni” - fogadkozott Putyin az év elején. Ugyanebben a hónapban Stoltenberg Kínát említette, mint okot, amiért a blokk fontolgatja nukleáris arzenáljának „kiigazítását”.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid02thDMHeQutG1giFZsydUgVoJaovtJHLG7N ... |
|
| Téma: Budapest (csak erős idegzetűeknek !) |
| R.András |
|
Hát igen, az idő ...
Kevés van és gyorsan fogy !
A szer pedig sehol !
Elpatkolunk !
:/ |
|
|
| Téma: Világ-árnyékkormány |
|
| Téma: Építészet |
|
| Téma: Táncház |
| R.András |
|
 „Futballozó fiúk” – fotó: Korniss Péter, Szék, 1967
„Elnök: Itt vannak Korniss Péter fotói. Nagyon szép sorozat az Állami Népi Együttesről.
Korniss: Ez nem az Állami Együttes.
Elnök: Hanem? Melyik együttes?
Korniss: Ezek nem táncegyüttesről készült fotók. Ez Széken van, egy erdélyi faluban
Elnök: Így beöltöztek neked?
Korniss: Nem öltöztek be. Így élnek, így öltözködnek.
(Korniss Péter nem adta fel. Mappájából előhúzott egy széki udvarról készült fotót, de ezzel sem győzött. Az elnök jelét sem mutatta annak, hogy tudatlansága megbotránkoztatná, tovább kételkedett.)
Elnök: Ezt bárki meg tudta rendezni.
(Végül elővette azt a képet, ahol széki gyerekek fociznak.)
Elnök: Így már elhiszem, hogy nem öltöztetted be a gyerekeket. Mert nincs az az idióta, aki szalmakalapot, kék posztólájbit, posztónadrágot ad a focizó gyerekekre!"
Széki Soós János: „Szék nélkül nincs az életem” – 50 éve készültek Korniss Péter első széki táncház-fotói
(folkMAGazin 2017/3)
... www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0iTKxTME3oiUt3vTu5KkZaQjjo6LNF ... |
|
| Téma: Jéééé, mit találtam... |
|
| Téma: Világ-árnyékkormány |
| R.András |
|
Избрано е "Най-уместни", така че е възможно някои коментари да са филтрирани.   |
|
|
| R.András |
|
Borrellt nevetségessé tette infantilizmusa
„Ezt nagyon nehezen tudom elfogadni, feldolgozni és türtőztetni magamat, hogy ne használjak durva kifejezéseket” – jelentette ki a külügyminiszter.
2024. július 20. 09:44
Sajnálatra méltó Joseph Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szervezkedése a soros magyar elnökség tervezett programjának aláásására, különösen most, amikor a kontinens súlyos válságokkal néz szembe – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nem kapott olyan levelet Josep Borrelltől, amelyben Brüsszelbe hívnák meg külügyi tanácsülésre augusztus 28-29-re, épp akkorra, amikor a magyar elnökség is informális találkozót tervez Budapesten.
„Hallottam, hogy a főképviselő úr próbált szervezkedni. Nem csodálom, én végigkísértem az elmúlt öt éves főképviselői karrierjét, amely az európai külpolitika egyik legkudarcosabb időszaka volt. És hogyha küldött volna ilyen tartalmú levelet, akkor én valószínűleg egy homokozó lapátot küldtem volna vissza neki,
mert körülbelül ez ilyen óvodás szellemi színvonal, hogy most én hívom össze a barátaimat, vagy te hívod össze” – jelentette ki.
Zelenszkij kijelentéseire is reagált a magyar külügyminiszter
A miniszter Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseire is reagált, és hangsúlyozta, hogy ezrek halnak meg napi vagy heti szinten a szomszédos országban, tízezerszámra menekülnek az emberek, és a két ország közötti határon olyan jelenetek zajlanak, mint régen az NDK-ban, a határőrök visszatartják a kijutni próbálókat.
„Mind láthatják azokat a videókat, ahogyan az ukránok soroznak. Nagyon érdekes, hogy ezen a Nyugat nincs felháborodva, s hogy az NGO-k még nem verik az asztalt. Nagyon érdekes, hogy azok, akik emberi jogokról szoktak beszélni, most hallgatnak” – sorolta. „És itt vagyunk mi, akik hajlandók és elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy beszéljünk arról, hogy békét kell teremteni, és akkor Ukrajna elnöke ilyen minősíthetetlen szavakkal illeti a magyar miniszterelnököt” – mondta.
„Ezt nagyon nehezen tudom elfogadni, feldolgozni és türtőztetni magamat, hogy ne használjak durva kifejezéseket. De a helyzet az, hogy ezt a békemissziót mi folytatni fogjuk, mert ha nem sikerül békét teremteni hamarosan, akkor (...) az eddiginél is brutálisabb jelenetek történhetnek a frontvonalon, az eddiginél is nagyobb lesz az eszkaláció veszélye, és akkor (...) nehogy egyszer csak azt lássuk, hogy egész Európa lángba borul”
mandiner.hu |
|
| Téma: Amerika végnapjai? |
| R.András |
|
Nick Giambruno: A REPO-törvény - A dollár bukásának előjele
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója nyomán az amerikai kormány az eddigi legagresszívabb szankciós kampányát indította el.
Az amerikai kormány és szövetségesei befagyasztottak mintegy 300 milliárd dollárt az orosz központi bank tartalékaiból - a nemzet felhalmozott megtakarításaiból.
Ez megdöbbentő módon illusztrálta az amerikai dollárral és a kincstárjegyekkel kapcsolatos politikai kockázatot. Megmutatta, hogy az amerikai kormány egy gombnyomással meg tudja tagadni a hozzáférést egy másik szuverén ország tartalékaihoz.
Nemrégiben Joe Biden elnök aláírta a REPO-törvényt.
Ez lehetővé teszi az amerikai kormány számára, hogy lefoglalja a befagyasztott orosz állami vagyont és átutalja a pénzeszközöket Ukrajnának.
Az amerikai dollár és a kincstárjegyek olyan fegyverré váltak, amilyenre korábban nem volt példa. Most már egyértelműen nem semleges eszközök, amelyek méltóak arra, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer alapját képezzék, hanem politikai eszközök, amelyekkel Washington másokat kényszeríthet.
A kincstárjegyekhez kapcsolódó növekvő politikai kockázat még kevésbé vonzóvá tette őket értéktárolóként. Most már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a dollár csak addig dollár, amíg az amerikai kormányt nem háborítjuk fel.
Sok ország kétségkívül azon gondolkodik, hogy az amerikai kormány lefoglalja-e megtakarításaikat, ha Washington ellenkezik velük.
Kína az amerikai állampapírok egyik legnagyobb birtokosa, és valóban tudomásul vette, mi történik.
2022 óta - amikor az USA befagyasztotta az orosz állami vagyont - Kína eladta kincstárjegyeinek mintegy 25%-át, ami óriási változás ilyen rövid idő alatt.
Csak 2024 első három hónapjában Kína rekordösszegű, 53 milliárd dollár értékű amerikai állampapírt dobott ki.
Továbbá Kína egyre inkább lemondott az amerikai dollárról a nemzetközi kereskedelemben. Például az Oroszország és Kína közötti 240 milliárd dolláros kereskedelem több mint 90%-a dolláron kívül, jüanban és rubelben történik.
Ezzel egyidejűleg Kína és Oroszország aranyat vásárolt, hogy gazdaságukat és pénzügyi rendszerüket ellenállóbbá tegyék az amerikai szankciókkal szemben.
Kína a világ legnagyobb aranytermelője és -vásárlója. Oroszország a második helyen áll. Az arany nagy része az orosz és a kínai kormányok kincstárába kerül.
Oroszország több mint 75 millió uncia arannyal rendelkezik, ami a világ egyik legnagyobb aranykészlete. Senki sem ismeri Kína pontos aranykészletét - Peking köztudottan átláthatatlan -, de a legtöbb megfigyelő úgy véli, hogy az még nagyobb, mint az orosz aranykészlet.
Még ha Kína hivatalos aranystatisztikáit vesszük is alapul - amelyek szinte biztosan alulbecsülik a valóságot -, Peking aranykészlete az elmúlt 17 hónapban 17%-kal, mintegy 73 millió unciára emelkedett.
Kína közelmúltbeli aranyvásárlási hulláma nem meglepő módon egybeesik azzal, hogy az USA az ukrajnai konfliktus nyomán lefoglalta az orosz eszközöket, és az amerikai állampapírokat dömpingelt.
Következtetés
Az állampapírok a nemzetközi pénzügyi rendszer alapkövét jelentik azóta, hogy Nixon elnök 1971-ben megszakította a dollár utolsó aranyhoz fűződő kapcsolatát.
Az orosz állami vagyon amerikai kormány általi lefoglalása azonban alapvető változást jelentett ebben a rendszerben, és egy korszak végét jelezte.
A fiat dollár vagy semleges tartalékeszköz, vagy Washington politikai eszköze. Nem lehet mindkettő.
2022 után Oroszország, Kína és mindenki más is belátta, hogy az amerikai dollárra összpontosító nemzetközi pénzügyi rendszernek vége.
Ez szörnyű hír az amerikai dollár számára, amely már így is nagy bajban volt, mivel egyre világosabbá válik, hogy a Fed csapdába esett az egyre növekvő elértéktelenedésben.
Ray Dalio a világ egyik legsikeresebb fedezeti alapkezelője. Sikerét annak köszönheti, hogy következetesen képes helyesen látni a Nagy Képet. Nemrég ezt mondta:
"A jelek arra utalnak, hogy egy fiat valuta hanyatlásnak indul és összeomlik, amikor az adósságot birtoklók eladják az adósságot, és a kormánynak, a központi banknak pénzt kell nyomtatnia, hogy nagy mennyiségben megvásárolja az adósságot, miközben a valuta hanyatlik. Ezek a legfontosabb mutatók."
Röviden, úgy gondolom, hogy paradigmaváltás küszöbén állunk, ahogy az arany felváltja a kincstárjegyeket, mint a nemzetközi pénzügyi rendszer alaprétegének eszköze.
A nemzetközi monetáris rendszer utoljára 1971-ben élt át ekkora paradigmaváltást.
Akkor az arany unciánként 35 dollárról 1980-ra 850 dollárra ugrott az egekbe - ez több mint 2300%-os, azaz több mint 24-szeres nyereség.
Arra számítok, hogy az arany árának százalékos emelkedése legalább olyan jelentős lesz, mint a legutóbbi paradigmaváltás során.
Ez azért van így, mert ez az elkövetkező arany bikapiac alapvetően különbözhet más ciklikus bikapiacoktól. Egy erőteljes trend hullámát fogja meglovagolni: az arany, mint a király értéktároló eszköz újbóli monetarizálását. Ez minden idők legnagyobb arany bikapiacához vezethet.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid0JcQ8ZjNr2AyteoYvRv8z6WJupaD8cKiHSg ... |
|
| Téma: Dr. Rácz György Magánegyetem Pedagógiai Intézet (RME-PI) |
| R.András |
|
Azok a tárgyak nem vihetők be az iskolába, amelyek veszélyeztetik a diákok épségét
2024. július 19. 22:57
Szeptembertől továbbra is minden tárgy bevihető lesz az iskolába, amely a tanulást segíti, de az nem, amely a tanulást akadályozza, vagy a diákok testi épségét veszélyezteti - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken este a Facebook-oldalán.
Rétvári Bence azt írta, társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az iskolákba be nem vihető, illetve korlátozottan bevihető tárgyakról szóló jogszabálytervezetet. A javaslat szerint szeptembertől tilos lesz olyan tárgyat az iskolába bevinni, amely a közbiztonságra veszélyes, amelyet a Büntető törvénykönyv, illetve a szabálysértési jogszabály tilt, valamint amely 18 éven aluliaknak nem értékesíthető. Nem tiltott, de használatukban korlátozott tárgyak lesznek a mobiltelefonok és más okoseszközök. A jogszabály betartatásáról az iskolának kell gondoskodnia, a pedagógus ezért jogosult lesz a jogszabály betartásának ellenőrzésére - írta.
Felhívta a figyelmet rá, hogy a bőnyi iskolai késelési eset is rámutatott, szükséges olyan jogszabályt alkotni, amely segít megakadályozni a hasonló tragédiákat. A jogszabálytervezet szeptembertől felhatalmazza a pedagógusokat, hogy ellenőrizzék, behozott-e a diák magával az iskolába közveszélyes eszközt. Ez az új rendelkezés diákok és tanárok biztonságát szolgálja. Az iskolában a gyerekeknek biztonságban kell lenniük, ezt a jogszabályoknak is elő kell segíteniük szögezte le a posztban az államtitkár.
Rétvári Bence hozzátette, egyre több hazai és nemzetközi kutatás támasztja már alá, hogy a diákok iskolai figyelmére, koncentrációjára, teljesítményére egyértelműen rossz hatással van a korlátlan iskolai mobiltelefon használat. Kevésbé tudnak figyelni a tanárra, a tananyagra az órán, ha közben a mobil náluk van vagy akárcsak a táskájukban hever.
Emlékeztetett rá, hogy a korábbiakban a kormány digitális konzultációt folytatott le. Ebben a tanárok és igazgatók többsége szükségesnek tartotta az iskolai mobilhasználat szabályozását, mert a mobil eltereli a diákok figyelmét. "Elmondható, hogy sokszor nehezíti meg a tanárok oktató munkáját, ha a diákok figyelmét a mobiltelefonokon futó alkalmazások elvonják. Nehezebb a tanárnak úgy fenntartani a diákok figyelmét 45 percen át a tanórán, ha közben vagy akárcsak az óraközi szünetekben a diákok az ingergazdag mobiljaikon függenek" - írta.
Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy természetesen megmarad a diák lehetősége a mobil használatára az iskolaidő előtt vagy után, szükséges esetben a szüleikkel a kapcsolatot ezen keresztül is tarthatják, illetve ha a tananyag elsajátításához a mobil is szükséges, akkor a tanár engedélyével bevihetik tanórára is a mobilt. "Amikor tehát az okoseszköz a tanulást szolgálja, akkor a diákok használhatják, de amikor a tanulást akadályozzák, akkor nem. A szabályozásra az iskolai teljesítmény javítása érdekében van szükség" - fogalmazott az államtitkár.
Ismertette azt is, a magyar tudományos kutatások mellet az UNESCO és az ENSZ kutatásai is igazolják, hogy a túlzott mobiltelefon-használat csökkenti az oktatási teljesítményt. Franciaország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia és Anglia már határozott lépéseket tett a mobiltelefonok kiszorítására az iskolából.
Az iskolai mobiltelefon-használat visszaszorítása az iskolai internetes zaklatások, cyber-bullying esetek számát is csökkenti. A mobilok, laptopok, táblagépek használata az iskolában a diákok tanulását kell, hogy szolgálják, és nem a figyelmük elterelését a tanulásról - írta Rétvári Bence.
MTI
Emberek, ezt a Bismarck-Sztálin-Kádár-Pintér-féle oktatási rendszert ideje volna fölszámolni.
A gyerekek oktatása a család, elsősorban a nagyszülők feladata.
Az állam online tananyagok közrebocsátásával segítse a családokat.
A csonka családok pótnagyszülő-szolgáltataást kérhetnek. |
|
| Téma: Öregedés ellen |
| R.András |
|
 Képzeld el azt, hogy az élet nem 80-100 évre van tervezve. Hanem hosszabb időre. Esetleg sokkal hosszabb időre.
Az emberi test egy beépített program szerint lett felépítve egy olyan “gyárban”, amihez foghatót a tudomány és a technológia még nem alkatott. Ez az anyaméh.
Mindössze két sejt egyesüléséből fejlődött ki a csontozat, a szervek, a vérkeringés és az agy.
A sejtek pedig képesek a megújulásra. Elvileg nincs akadálya a folyamatos megújulásnak.
Vannak az állatvilágban olyan lények, amelyek gyakorlatilag halhatatlanok.
... www.facebook.com/photo/?fbid=995793422552406&set=a.538085038323249 |
|
| Téma: Óvatosan közlekedjetek! |
|
| Téma: Űrizék, Csillagbigyók |
|
|
| Téma: Világ-árnyékkormány |
| R.András |
|
 A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnököt (b) fogadja Keir Starmer brit miniszterelnök az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélynál 2024. július 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A mi koncepciónk lényege, ami eltér a hivatalos koncepciótól, hogy az Európai Uniónak nem az amerikai demokraták külpolitikáját kéne másolnia, hanem egy stratégiai autonómia jegyében - és ezt éltetjük itt egyfolytában - egy saját, európai megközelítés kellene - közölte az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozójára érkező Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban.
Arra a kérdésre, hogyan áll a magyar békemisszió, Orbán Viktor elmondta: "jól állunk, haladunk vele, nem egyszerű, ha van szembeszél, de egyelőre minden lépést megtettünk a tervek szerint".
Hozzátette az európai megközelítés érdekében tett néhány javaslatot. "Haladok lassan, de emésztik. Remélem, hogy a következő lépésekkel előrébb juthatok" - értékelt.
Az elmúlt napokban az ukrajnai béke érdekében folytatott tárgyalásairól szólva közölte, azokon a saját álláspontját képviselte, Donald Trumpról pedig elmondta, hogy "ő a béke embere, és amire szükségünk van, az a béke".
A georgiai politikai helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Georgia csodálatos ország, amely nagyon jól teljesít, az ottani kormány pedig igen nehéz körülmények között próbálja fenntartani az ország függetlenségét és a szuverenitását.
Sajnálatos módon sok európai vezető nem érti meg, milyen nehéz egy olyan országnak, mint Georgia, megőriznie a szuverenitását minden irányba - jegyezte meg, hozzátéve: ő maga azonban nagyra értékeli ezt.
Arra a kérdésre, hogy mi az üzenete Ukrajna számára, a magyar miniszterelnök azt mondta: "önökkel vagyok".
Úgy vélte, a béke érdekében még hosszú utat kell megtenni, mert sok a háborúpárti ország, amelyek hisznek abban, hogy katonai erővel megsemmisíthetik az oroszokat.
Orbán Viktor azonban kiemelte: ő nem ezt gondolja, mert ismeri az oroszokat, az ukránokat és az egész kontextust, így véleménye szerint ennek a konfliktusnak nincs megoldása a csatatéren.
Minden nap ártatlan emberek ezreit veszítjük el, pedig az emberi élet a legdrágább, ezért meg kell ezt állítanunk - hangsúlyozta, hozzáfűzve: a megoldást nem a csatamezőn, hanem a tárgyalóasztalnál lehet megtalálni.
Az EPC csütörtöki csúcstalálkozójára 47 európai állam-, illetve kormányfő kapott meghívást. A vezetők az előzetes napirend szerint megvitatják az Ukrajnának nyújtott támogatást, valamint az olyan közös kihívásokat, mint az energia és az összeköttetés, a biztonság és a demokrácia, valamint a migráció.
Az Európai Politikai Közösség az Európa jövőjéről szóló politikai és stratégiai megbeszélések kormányközi fóruma, amelyet 2022-ben Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére hoztak létre.
Orbán Viktor nyilvánosságra hozza a békemisszióval kapcsolatos jelentését
Miután részleteiben már napvilágot látott, az érthetőség és tisztánlátás érdekében Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön nyilvánosságra hozza az ukrán, orosz, kínai és török vezetőkkel, és Donald Trump korábbi amerikai elnökkel folytatott megbeszélései összefoglaló értékelését, valamint javaslatait, amit Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének küldött el a napokban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A kormányfő reméli, hogy jelentései és javaslatai hasznos hozzájárulásnak bizonyulnak az esetleges kezdeményezésekhez, amelyeket az Európai Tanács elnöke egy megfelelő alkalommal és megfelelő formában az EU vezetői elé terjeszt - olvasható Havasi Bertalan közleményében.
Orbán Viktor írását a miniszterelnok.hu honlapon teszik elérhetővé.
... https://gondola.hu/cikkek/153511-Europai_Unio_kulpolitikaja_szimpla_masolas.html |
|
|
|