| Téma: Autonómia |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Új elnöke van Katalóniának,
Carles Puigdemont, aki megtartja elődje 18 hónapos programját, amelynek végén megalakul az
önálló katalán köztársaság. Ennek része egy állampolgári részvételen alapuló alkotmányozási
folyamat, amelynek során a katalánok kinyilvánítják legfőbb nemzeti elveiket, továbbá egy
önálló társadalombiztosítási rendszer megalkotása, és egyebek mellett a katalán nemzeti
bank létrehozása.
... www.facebook.com/fontosvagy/photos/a.233656216693470.56037.187185611340531/99 ... |
|
|
|
| mamácska |
|
„Elegem van Romániából” – ez nem egy erdélyi magyar, hanem Sabin Gherman román föderalista gondolkodó alapvetése. Huszonöt éve nincs román partnere az autonómiáért harcoló erdélyi magyar kisebbségnek, ez most megváltozni látszik. Az autonómiáért harcoló román politikusok és közgondolkodók vázolták föl elképzeléseiket egy kerekasztal-beszélgetésen, a Tusványosi szabadegyetemen.
Nincs közös nyelv, nincs tisztázva, mint jelent Erdély autonómiája, ezért nincs párbeszéd a magyarok és románok közt – fejtette ki Sabin Gherman, román föderalista gondolkodó, az Erdélyi Demokratikus Liga alapítója, a témában rendezett pódiumbeszélgetésen.
ERDÉLY AZ ERDÉLYIEKÉ
Gherman felidézte, hogy az erdélyi románság többször is harcolt az autonómiáért. Az Erdély az erdélyieké elnevezésű 1919-ben alapított mozgalom már akkor azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi románok kevesebb jogot élveznek, mint a monarchia idején. Az erdélyi románság is érzékeli azt, hogy Bukarest szándékosan verte szét gazdaságilag Erdélyt, és a vezetők párbeszédei is inkább csak gátolják a közeledést.
Gherman kifejtette, kutatások igazolják vissza, hogy a korábban létrehozott gazdasági régiók életképtelenek, mert nincs saját területi, kulturális identitásuk. Erdély és egész Románia számára az igazi modernizáció egyet kell jelentsen a föderalizációval. A politikus szerint az RMDSZ autonómiai javaslatai technikailag irigylésre méltóan jó modellek. Az autonómiatörekvésekben a két kultúra egyenlőségét kell kihangsúlyozni mind jogi, mind nyelvi tekintetben. Nem volna szabad egymás ellenében jogokat megfogalmazni.
ROMÁNIA FÉL ÖNMAGÁTÓL
Gherman szerint Európa számára is érték, hogy Romániának van az egyik legnagyobb etnikai diverzitása az Unióban. Emiatt is felháborító, hogy a román vezetés nyomására a három közvélemény-kutató cég nem hajlandó felmérni, milyen is az erdélyi autonómia támogatottsága. A politikus felidézte, hogy az autonómiatörekvéseket támogató petícióhoz tizenkilenc-ezer aláírást gyűjtöttek össze a szükséges tízezerhez képest. A román vezetés erre fölemelte a küszöböt. Gherman szerint az autonómia támogatottsága akár az ötven százalék fölé is emelkedne egy esetleges közvélemény-kutatás alkalmával.
A politikus hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés azért is a legfontosabb, hogy a források ne vándoroljanak Bukarestbe. Teljesen természetes, hogy a magyarok félnek az asszimilációtól, a románok pedig nemzetük elárulásának éreznék a magyar ügyhöz való csatlakozást, ezért érzékenyen kell megfogalmazni a közös célokat. Gherman szerint a románságnak nem szabadna félni az etnikai sokszínűségtől, hiszen Európa Bartók közvetítésével ismerhette meg a román népzenét. Ilyen erőteljes kulturális eredményeket is képes lenne felmutatni a soknemzetiségű autonóm Erdély.
EL KELL ISMERNI, NEM VOLTUNK JÓBAN, DE TÚL KELL EZEN LÉPNÜNK
Az Erdélyi Demokratikus Liga nevében első alkalommal beszélt a magyar hallgatóság előtt Lucian Constantin, elnök. Constantin hangsúlyozta, hogy Erdélynek teljesen más kulturális és gazdasági gyökerei vannak, mint Románia más területeinek. A párt vezetősége emiatt a transzilvanista elvek alapján német, román és magyar vezetőkből áll. Legfontosabb feladatának egyelőre azt nevezte, hogy egyesületeken keresztül mindenhol jelen legyen a párt, és dialógusokat kezdeményezzen a félelmek eloszlatása érdekében.
SECURITATE-VAL AZ AUTONÓMIA ELLEN
Próbapert kezdeményez, hogy kiderüljön, valóban ellentétes -e a román alkotmánnyal a területi autonómia – fejtette ki Fancsali Ernő, a beszélgetés magyar résztvevője. Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökének elmondása szerint számtalan autonómiát népészerűsítő kezdeményezést gáncsoltak el a román hatóságok a fentiekre hivatkozva. Fancsali példaként említette a három nyelvű plakát engedélyeztetésének megtagadását Kolozsváron.
A politikus szerint a mozgalom amúgy is szúrhatja román vezetés szemét, a securitate több alkalommal megpróbálta szétbomlasztani a kolozsvári tagszervezetet, két alkalommal pedig megakadályozták a mozgalom bejegyzését. Fancsali szerint egyelőre elképzelhetetlen, hogy német-román-magyar közös pártot alapítsanak, a magyar kisebbséget egyelőre túlságosan bizalmatlan a románokkal szemben.
www.pestisracok.hu |
|
|
|
|
| Rendes Kis |
|
 Magyar kérdés a Cotroceni-palotában
Forrás: kitekinto.hu
Klaus Johannis államfő belpolitikáért felelős tanácsosával, Laurențiu-Mihai Ștefannal tárgyalt
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttsége tegnap a Cotroceni-palotában.
Sándor Krisztina ügyvezető elnök, valamint Mátis Jenő és Nagy Pál alelnökök az autonómia, a
regionális átszervezés, a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamata, valamint
a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tárgykörében egyeztettek az államelnöki
hivatal belpolitikai tanácsadójával.
Az EMNT vezetői hangsúlyozták: az autonómia Románia minden lakosának érdekeit szolgálná, és az
erdélyi magyar közösség fejlődésének garanciája. Laurențiu-Mihai Ștefan felhívta a figyelmet
arra, hogy a közéleti témákban megjelenő nyilatkozatok és tudományos munkák, valamint a magyar
közösségen belüli politikai viták – a nyelvi korlátok miatt – sok esetben elérhetetlenek a
szélesebb romániai közvélemény számára, ezért – véleménye szerint – minden lehetőséget meg
kellene ragadni ennek megoldására.
marosvasarhelyiradio.ro
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=184486&cim=magyar_kerdes_a_cotroceni_palot ... |
|
|
| mamácska |
|
Ha a regionális választáson a nacionalisták nyernek, két éven belül elszakadhat Katalónia Spanyolországtól.
Terveik szerint ugyanis tíz hónapon belül új katalán alaptörvényt fogadnának el, amit egy népszavazáson hagynának jóvá. Ezt követően legkésőbb 2017 márciusában mondhatnák ki a függetlenséget. A jobbközép katalán kormány tavaly novemberben népszavazást akart tartani a függetlenségről, de akkor a spanyol alkotmánybíróság törvénytelennek minősítette a voksolást, amelyet végül jelképes referendumként tartottak meg.
www.hirtv.hu |
|
|
|
| mamácska |
|
2015-03-15 12:28
Az elnöki napirend nem kerülhet majd meg egy olyan kérdést, mely Erdély gazdasági pályájának nyilvánosan el nem ismert „újrakonfigurálási” folyamatával kapcsolatos. A gazdasági határok nélküli térségekben – amilyen az EU is – a régiók a politikai határoktól függetlenül, objektív módon a meglévő vagy kialakulóban lévő gazdasági hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak, idézi a Jurnalul.ro portálon publikált cikket a Főtér.ro.
Az erdélyi magyar portálon olvasható fordítás szerint Ilie Serbanescu elemző gazdasági szempontok alapján vette górcső alá a régió helyzetét, és arra jutott, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak.
Csak Erdély érdekli a befektetőket
Ezenkívül Bukarest évek óta mintha minden tőle telhetőt elkövetne, hogy eltávolodjon Erdélytől, egyszerűen kerülve egy korszerű kommunikációs ütőér – autópálya, gyorsforgalmi út – megépítését, mely vagy Brassó, vagy Nagyszeben felé kelne át a hegyeken. Közben Erdély Magyarországhoz és Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb – írja az elemző.
A külföldi befektetések, amennyi még van, leragadnak Erdélyben, Moldváról és Olténiáról nem is nagyon hallottak. A német befektetések pedig – melyek „inváziójára” Johannis hatalomra kerülése miatt számítanak – szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, de több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése – mutat rá.
Johannis erősítheti a szándékot
Mint írja: meglehet, hogy ez a fordulat éppen a jelenlegi elnök mandátuma alatt következik be. Végső soron nincs jelentősége annak, hogy az elnök államfő német származású. Lehet, hogy éppen ez fogja akadályozni a leválást, hiszen Johannist terhelni fogja az a tudat, hogy ha netalán mégis megtörténne, akkor egy kisebbségi idejében következhet be; őt Erdély juttatta az ország élére, és nem igazán tudni, pontosan mit vár el tőle Erdély. Talán éppen a „leválást” Bukarestről, mert az erdélyi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák [ez az erdélyi románok megvető szava a havasalföldi és moldvai románokra] pedig csak szórják a pénzt.
Hangzatos következtetések
Erdély Romániáról leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti – már javában zajló – tárgyalásoktól függ. „Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek! Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is? Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést. Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon” – zárja cikkét az elemző.
mno.hu, erdely.ma
|
|
| Rendes Kis |
|
 Újabb ruszin gyűlés Kárpátalja autonómiájáért
A március 14-én tartott gyűlésen részt vett a “Podkarpatszkij Ruszinok
Egyesülete”, a “Ruszin Mozgalom”, a “Podkarpatszkij Ruszin Szojm”, a
“Duhnovics Egyesület”. A közös követelésük az, hogy ...
... http://karpathir.com/?p=27863 |
|
| Rendes Kis |
|
 Román lap: Erdély el fog szakadni Romániától
Románia rövid időn belül el fogja veszíteni Erdélyt és ez ellen szinte semmit se tehet – írja a Jurnalul National.
A román lapba Ilie Șerbănescu írt elemzést, amelyet a kolozsvaros.ro közölt magyarul. A neves közgazdász és egykori
reformügyi miniszter (1996-98) szerint az ország új elnöke nem kerülheti meg, hogy Erdély és a Regát folyamatos
távolodásával foglalkozzon. A szakember rámutat. minden régiók a politikai határoktól függetlenül a gazdasági, hatalmi
pólusok vonzáskörzetében mozognak. Úgy látja, hogy
Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és
sokkal közelebb vannak.
Miközben Brassóból, vagy Nagyszebenből nem vezet gyorsforgalmi út Bukarestbe, az autópályák nyugat felől “megérkeztek
Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé”. A külföldi befektetések “leragadnak” Erdélyben, és a Johannis
személyétől remélt német tőkebeáramlás is csak a Kárpátok ívéig jut el. Șerbănescu rámutat: Temesvárt és Kolozsvárt
hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, míg ezeket a városokat hetente több tíz járat kapcsolja Budapesthez,
Bécshez, és Frankfurthoz.
A politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való „leválása” valószínűleg már csak idő kérdése
– vonja le a következtetést a szerző.
Șerbănescu szerint a régió már érzelmileg is egyre kevésbé kötődik az ország többi részéhez.
“Az erdélyi többségi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák (Miticã Dragomir
a román Csányi Sándor, 18 éven át állt a román futballszövetség élén, amúgy hírhedten korrupt milliárdos, tavaly vád alá
is helyezték) pedig csak szórják a pénzt!”
Az eddig nagyjából tényszerű elemzés itt távolodik el (sajnos) erősen a valóságtól. A szerző ugyanis nem kevesebbet állít,
mint, hogy “már javában zajlanak a tárgyalások” a nagyhatalmak között Erdély leválásáról, amelyeknek Románia “csak
egyszerű nézője”.
... http://karpathir.com/?p=27646 |
|
| Rendes Kis |
|
 „Kárpátalja köztársaság”
„Kárpátalja köztársaság”- feliratú matricákat ragasztottak ki ismeretlenek a Huszti járásban
több helyen – írja a transkarpatia.net.
Az esetről a Jobb Szektor egyik aktivistája Tomas Lelekacs is beszélt, aki szerint az utóbbi
időben egyre több helyen látni ilyen és ehhez hasonló dolgokat. A matricán a háttérben a
ruszin zászlót látni, mely szerinte az orosz nemzeti lobogó színeit szimbolizálja csak
fordított sorrendben.
... http://karpathir.com/?p=25100 |
|
|
| Rendes Kis |
|
Johannis Berlinben: Romániában nincs „magyar kérdés"
Romániát nem fenyegeti a Magyarországon a határon túli magyarokkal kapcsolatban megmutatkozó érdeklődés,
és Romániában nincs „magyar kérdés" – mondta Klaus Iohannis államfő csütörtökön Berlinben a német kancellárral
folytatott megbeszélése után.
Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatóján a román államfő arra a kérdésre, hogy tart-e feszültségek
megjelenésétől a magyar kisebbséggel kapcsolatban, tekintve a határon túli magyarok védelmére és érdekeinek
képviseletére irányuló magyarországi törekvéseket, azt mondta, hogy „szokatlanul nagy" érdeklődés tapasztalható
magyar részről a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez
„fenyegetettséget" jelent.
A magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és „ők a mi tárgyalópartnereink" – mondta Klaus Iohannis,
hangsúlyozva, hogy „Romániában nincs magyar kérdés".
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=182197&cim=johannis_berlinben_romaniaban_n ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Kínszenvedés politikai cikket írnom főleg ilyen, számunkra megalázó vonatkozásút. Mert be kell ismernünk, hogy egy csatát ismét elveszítettünk. Azt soha nem kérik számon, hogy milyen fegyvernemet alkalmazott az ellenfél, attól, hogy a módszerek aljasak és félrevezetőek voltak az eredmény még a könyörtelen valóság.
Az első pezsgő Vásárhelyen akkor durrant, amikor a város lakóssága dacára annak, hogy a magyarság többségben volt megválasztotta az első román polgármestert.
- Miénk lett Székelyvásárhely! – Ujjongták, és durrant a pezsgő.
A második pezsgő akkor durrant, amikor a Vásárhelyi véres pogrom után a magyarok egy része külföldre menekült:
- Menekülnek a magyarok Vásárhelyről! – Ujjongták, és durrant a pezsgő.
A harmadik pezsgő akkor durrant, amikor a Székely Nemzeti Tanács bejelentette, hogy lemond a vértanúk napjának megünnepléséről és a városban való felvonulásról szervezett formában.
- Meghátráltak a magyarok. Ugye, hogy lelehet győzni őket is! – Ujjongták és ismét pezsgőt durrantottak örömükben.
Mert féltek uraim, úgy érezték, hogy sarokba szorítja őket a székely virtus, és ne feledjük az egyszerű ember nem csak azért fél, mert sarokba szorítva érzi magát. Hanem azért is, mert tart az ismeretlentől. Megszokta a függőséget, és nem bír, de nem is akar független lenni, mint azok a rabszolgák, akik felszabadításuk után is visszatérnek önként gazdáik rabságába.
Az ilyen embereket könnyű megnyerni bármilyen célra, a birkát társai között vágják, le majd szemük láttára nyúzzák őket, azok meg nem fogják fel ezt ésszel. Úgy tűnik, nem akarnak, vagy nem bírnak, rádöbbenni arra, hogy a következő áldozatok mi magunk leszünk.
Most azért váltottam át többes szám első személyre, mert mi sem vagyunk kivételek a birkanép fogalma alól. Huszonöt éve már, hogy mi kis hiszékeny báránykák próbálunk összegyűlni egy seregbe, hogy ilyenformán védekezhessük az ordasok ellen. Amikor valamennyire sikerülne nekünk, jönnek magukat székely magyarnak valló okoskodó, csak magukra gondoló politikusok és pásztorbotjukkal kényük, kedvük szerint szanaszét verik alig összegyűlt nyájunkat. Sok riogatás után nem csoda hát, hogy seregünk birkái össze nem gyűlnek, hanem szanaszét legelnek könnyű prédául a rájuk leső farkasoknak.
Ne keresse senki máson a székely nép hóhérait, mert azok közöttünk vannak, élnek, járnak és gazdagodnak, vagy karrierre vadásznak, esetleg gyáván lapítanak, mint a tehénlepény a fűben.
Ha ezen az úton haladunk, és esélyt adunk ellenségeinknek a „pezsgős ünnepségekre” a következő pezsgődurranás Sepsiszentgyörgyön lesz annak a példaértékű széknek a fővárosában, amelyet én személy szerint is kiemelten tisztelek. Azután Csíkszereda fog következni a nemes lelkű és szintén sokat szenvedett Csíkország fővárosa, majd Székelyudvarhely a valamikori Székelyföld valamikori fővárosa.
Azon az utolsó pezsgődurranáson már patakokban fog folyni az ital és nagy lesz ellenségeink öröme, mert úgymond a miénkkel cseréltük ki végre Nagy Románia Székely Szívét.
Kedves székely és magyar testvéreim! Március tizedikén, amikor virágot és égő gyertyát helyeztek a mártírok emlékművénél, hagyjatok ott örök kegyeletül egy erős fogadalmat is: „földünk elvesztését ne ünnepelje több pezsgődurranás!”
Sebők Mihály
... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=182188&cim=ujra_durranhat_a_pezsgo_maro ... |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Johannis: újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról
Újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról, de az elvekből kell
kiindulni, nem pedig a politikai vagy választási számítgatásokból – üzente Klaus Johannis
államfő a Községek Egyesülete Közgyűlésének.
Johannis szerint új szemléletre van szükség a román államról és területi-közigazgatási
átszervezéséről, melynek célja a hátrányok behozása és a fejlődés. Románia jelenleg a
demokratikus építkezés folyamatának új szakasza felé tart, amelyet az új politikai
realitások és a közvélemény elvárásai hoztak létre; ez a szakasz „egyrészt a politikai
intézmények reformját jelenti, másrészt pedig a mentalitás és hozzáállás változását.
... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=181628&cim=johannis_ujra_kell_kezdeni_a_vi ... |
|
| Rendes Kis |
|
Kőszeghy: a kelet-ukrajnai konfliktus nem a mi ügyünk
Kevés olyan magyart találni Kárpátalján, aki magáénak érezné a kelet-ukrajnai konfliktust – tudta meg a maszol.ro Kőszeghy Elemértől, az Ungváron kiadott Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjétől. A hangulat több mint nyomasztó: az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel, a katonaköteles férfiakat pedig elrejti a családjuk.
Először is kaphatnánk egy helyzetjelentést a legfrissebb hadi eseményekről?
Az egyik legfontosabb hír, hogy a hivatalos jelentések szerint a tűzszünet kihirdetése óta nincsenek újabb halálos áldozatok. Ugyanakkor mindkét szemben álló fél a tűzszünet megsértésével vádolja a másikat. Továbbra is ropognak a fegyverek a debalcevei katlannál, a szakadárok ugyanis azt a területet a minszki megállapodásra hivatkozva a magukénak vallják. Szórványos harcok folynak Mariupol határában, és támadások érik Donyeck és Horlovka várásokat is. És keményen zajlik a nyilatkozatháború. A szakadárok vezetői azzal fenyegetőznek, amennyiben az ukrán reguláris hadsereg továbbra is megsérti a fegyvernyugvási megállapodást, beveszik Mariupolt, és Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv irányába fordulnak. Az ukrán kormányfő a maga részéről bejelentette: szó sem lehet arról, hogy hivatalosan is elismerjék a donyecki és a luhanszki népköztársaságokat, Prosenko államfő pedig – igaz, sokadszor már – a hadiállapot bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a felkelők nem hagyják abba a támadásokat.
Kárpátalján milyen a hangulat?
Ha azt válaszolom, nyomasztó keveset mondok. És ez nem nemzetiségfüggő! Egyelőre mindenki bízik abban, hogy béke lesz az országban, de nagyon kevesen hisznek is benne. Az emberek idegrendszere már így is az összeomlás határán állt, hiszen száz számra érkeztek a mozgósítottak címére a behívók. Nagyon keveset sikerült utolérni a hadkiegészítő munkatársainak, mert a férfiak vagy odahaza, vagy külföldön bujdosnak. A rejtőzködéssel a tűzszünet kihirdetése óta sem hagytak fel, mivel az elrendelt mozgósítást sem szüntették meg. Az egyre nagyobb gazdasági kilátástalanság is rányomja bélyegét a közhangulatra: az állami alkalmazottak bérét befagyasztották, az ukrán fizetőeszköz viszont nem hetente, hanem naponta veszít az értékéből – míg tavaly ilyenkor 8 hrivnyáért lehetett egy dollárt vásárolni, ma már 25-be került – az árak és a közműdíjak meg mindeközben az egeket ostromolják.
Nem túlzás: az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel. Mindeközben a kormány – eleget téve az IMF követeléseinek – újabb áremeléseket helyez kilátásba: a gáz ellenértékét például az elkövetkezendőkben minimum négyszeresére kívánják feltornászni.
Viszik-e a magyar fiatalokat is? Magyar halottak is vannak?
A mozgósítás a 20 és 60 év közötti férfiakra terjed ki, attól függően, hogy az illető hol és milyen rangban szolgált. A nemzetiség nem játszik szerepet, így természetesen a magyaroknak is megpróbálják kikézbesíteni a behívókat. Ez otthon és a munkahelyen lehetséges és csak személyesen: nos, amikor a “povesztkát” megpróbálják átadni a címzettnek, szinte senki sem tartózkodik otthon – az értett családok éjjel-nappal zárva tartják mind a kaput, mind a házajtót –, többen pedig vagy otthagyták a munkahelyüket, vagy szabadságot vettek ki. Arra vonatkozó adataink nincsenek, hogy hány magyart sikerült mozgósítani – de tény, számarányuknál nagyobb mennyiségben nem kapnak behívót –, csak azt tudjuk, a kárpátaljai halottak száma megközelíti a hatvanat és ebből három magyar.
A magyarok hogyan állnak hozzá az oroszok harcához?
Kevés olyan magyart találni, aki magáénak érezné a kelet-ukrajnai konfliktust. A többség úgy tekint rá, mint egy szláv – ukrán-orosz – testvérháborúra. Talán meglepő, de a többség a szakadárokkal, még pontosabban azok autonómiatörekvéseivel szimpatizál. Ennek megvan a magyarázata, hiszen a javarészt egy tömbben élő kárpátaljai magyarok is többször jelezték, hogy jogot formálnak egyfajta önrendelkezésre: területire és/vagy kulturálisra. 1991 decemberében, amikor népszavazás döntött Ukrajna függetlenné válásáról, Kárpátalja különleges státuszáról és egy Beregszász központú autonóm körzet létrehozásáról (ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy sokkal többen szavaztak az önrendelkezés mellett, mint amennyi a beregszászi járásban a magyarok részaránya!) is döntött a nép.
A kijevi vezetés az első kérdésre született pozitív válaszokat figyelembe vette, a másik két esetben azonban az ugyancsak elsöprő igen szavazatokat lassan 24 esztendeje ignorálja.
A kisebbségi helyzet romlott-e vagy javult a Porosenko/Jacenyuk-rezsim hatalomra kerülése óta?
A pontos kifejezés a megtorpant lenne talán. Viktor Juscsenko hatalomra kerülése után, tehát 2004-et követően Kijev erősen megnyirbálta a kisebbségi jogokat. Janukovics megválasztását követően eltörölték a kisebbségellenes rendelkezéseket, sőt újabb jogokkal ruházták fel a nemzeti közösségeket. Elfogadták például a nyelvtörvényt és parlamenti döntés született egy ún. magyar választókerület létrehozásáról is. A tavalyi hatalomátvételkor a parlament már másnap eltörölte a nyelvek használatáról szóló jogszabályt, s bár Olekszandr Turcsinov akkori házelnök megvétózta a honatyák határozatát, azóta egy jottányi előrelépés sem történt annak életbeléptetése érdekében, mindenki úgy tesz, mintha az a törvény nem is létezne. A múlt évi parlamenti választáskor pedig – időhiányra hivatkozva – a választókerület létrehozásáról szóló határozatot hagyták figyelmen kívül. Más területen – például az anyanyelven történő felvételizés terén a kisebbségi szervezetek, intézmények esetleges állami támogatása ügyében stb. – ugyancsak nem következett be semmilyen változás.
Mi igaz abból, hogy a magyar-ukrán határon szigorították az ellenőrzést?
Ez a hír folyamatosan felröppen, ám az illetékes határőrizeti szervek ugyancsak állandó jelleggel cáfolják azt. A személyes tapasztalat is azt igazolja, hogy nincsenek szigorítások, megfelelő úti okmány birtokában a határok szabadon átléphetők. Határzárra abban az esetben kerülhetne sor a törvények szerint, amennyiben az államfő kihirdetné a hadi állapotot.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) illetve Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) háborúhoz való hozzáállásában van-e valami különbség?
Nyilatkozataiban mindkét szervezet folyamatosan elítélte a kelet-ukrajnai konfliktust, folyamatosan rámutatott annak értelmetlenségére. Törvénytelenségre – például a behívók átvételének nyílt megtagadásra – azonban természetesen egyik sem szólíthatta fel a magyarságot, hiszen egyből rásütötték volna a szeparatizmus bélyegét. A különbség legfeljebb a szóhasználatok erősségében nyilvánult meg. Az UMDSZ keményebben fogalmazhatott, hiszen jelenleg a KMKSZ elnöke parlamenti képviselő és az államfő nevével fémjelzett Petro Porosenko Blokk listáján jutott mandátumhoz. Ez pedig egyfajta pártfegyelem betartására kötelezi Brenzovics Lászlót, amihez ő, nyilatkozatai alapján, tartja is magát.
Moldován Árpád Zsolt, Új Magyar Szó online
... http://karpathir.com/?p=21716 |
|
|