02:32:14
 Frissítés
Keresés | Új hozzászólás
 » Isten hozott, kedves Vendég ! Fórumlakók | GY.I.K. | Bejelentkezés | Regisztráció 
 » Műhely
Téma: Világ-árnyékkormány
... Elejére 1. lap 
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 20. 20:02 | Sorszám: 1266
Az a sok nőstény, meg buzi...
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 20. 19:29 | Sorszám: 1265
Meloni olyat mondott, aminek Brüsszelben biztosan nem fognak örülni
... https://maivilag.com/brusszelben-biztosan-nem-fognak-orulni/
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 15. 15:50 | Sorszám: 1264
A helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék
"Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék" - fogalmazott a kormányfő. Hangsúlyozta azt is: nem fogadjuk el, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, sőt szembefordult velük.
... https://gondola.hu/cikkek/152705-A_helytartotanacs_Brusszelben_is_reszketni_m ...
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 15. 15:48 | Sorszám: 1263
Minden birodalom temetésén jelen voltunk
Soltész Miklós kiemelte, azok, akik "árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is".
... https://gondola.hu/cikkek/152706-Minden_birodalom_temetesen_jelen_voltunk_.html
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 14. 08:51 | Sorszám: 1262
Daniel McAdams: Toria ugrott... vagy meglökték?
Victoria "Toria" Nuland külügyminisztériumi politikai ügyekért felelős helyettes államtitkár hirtelen visszavonulásának bejelentése a hét elején sok amerikai külpolitikai megfigyelőt - köztük az önök szerzőjét is – arra késztette, hogy megpróbálja kiolvasni a tealevelekből, hogy kiderítse, mi is történt valójában.
Rengeteg elmélet és spekuláció született arról, hogy mi motivált egy olyan valakit, mint Nuland - akinek az egész szakmai karrierje úgy tűnt, hogy az Oroszország elleni proxyháború elindításán múlik -, hogy hirtelen összepakoljon és kiszálljon a játékból, a játék közepén. Különösen azért, mert a Biden-kormányzat és támogatói még mindig nagyrészt azt állítják (nyilvánosan), hogy Ukrajna "nyerhet", és valójában nyerésben van (csak még egy pénzinjekcióval Washingtonból). Ki lépne ki, amikor az élete műve épp most érik be? Van ennek bármi értelme.
Sok elmélet létezik. Nézzünk meg néhányat közülük.
Első elmélet: Készpénzre váltás. A józan Nuland látja az "Ukrajna-projekt" kudarcát, és ki akar szállni, mielőtt túl forró lenne a helyzet az APC-ben. A neokonok egy dologban nagyon jók: a legidőszerűbb módon elhatárolódni a legrosszabb katasztrófáiktól. Példa: minden neokon 2006 körül: "Soha nem hittem, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak!"
Valójában Marco Rubio neokon szenátor épp ezen a héten mondta, hogy mindig is tudta, hogy Ukrajna nem nyerhet, de "megpróbált nem beszélni erről nyilvánosan, mert úgy gondoltam, hogy ez aláássa Ukrajna befolyását".
... www.facebook.com/photo/?fbid=7569484939752344&set=a.5105175222850007
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 14. 08:46 | Sorszám: 1261
Ted Snider: Haiti rémálma Amerikában készült
Ott nem idegen a rémálmok időszaka, Haiti egy újabbba süllyed.
Fegyveres bandák, amelyek közül sokan hatalomra és gazdagságra tettek szert Ariel Henry miniszterelnök jelenlegi kormánya alatt, akivel együttműködtek, olyan területi háborúkba keveredtek, amelyek az ENSZ becslései szerint több mint 362 000 embert kényszerítettek belső menekülésre. Börtönszökéseket szerveztek, március 8-án pedig fegyveres bandák vették körül a Nemzeti Palotát.
A haiti bandavezérek "követelték, hogy az ország következő vezetőjét a nép válassza meg, és Haitin éljen". Henryt nem választották meg. Őt az ENSZ, az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Spanyolország, Németország, az Amerikai Államok Szervezete és az Európai Unió képviselőiből álló "magcsoport" helyezte hatalomra Jovenal Moïse elnök meggyilkolása után. A banda vezetői a lemondását követelték.
Március 11-én a Puerto Ricóban rekedt Henry végül bejelentette, hogy lemond, miután többször elhalasztotta a választásokat. A bejelentésre a Karibi Közösség és Közös Piac (CARICOM) március 11-i ülése után került sor. Haiti utcáin állítólag ünneplés tört ki.
... www.facebook.com/photo/?fbid=7569511909749647&set=a.5105175222850007
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 13. 08:35 | Sorszám: 1260
Hogy mit keresett Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar tudós Törökországban
a második világháború idején, és milyen szerepet játszott a kiugrási kísérletben? A kémfilmbe illő történetet nézze vissza az M5 História műsorában a mediaklikk.hu-n.
#m5tv #video #historia
... www.facebook.com/watch?v=724260099676923
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 12. 09:49 | Sorszám: 1259
Nicolai N. Petro, Ted Snider: Négy mítosz, amely megakadályozza a békét Ukrajnában
Ha a diplomáciának esélyt akarunk adni ennek a véres konfliktusnak a rendezésére, akkor az ukrajnai háborúval kapcsolatos négy makacs mítoszt le kell leplezni és meg kell cáfolni.
1. mítosz: Ha Putyint nem győzik le Ukrajnában, akkor be fog nyomulni Európába.
Ukrán és amerikai tisztviselők egyaránt többször figyelmeztettek arra, hogy Ukrajna nem csupán egy olyan nemzet, amelyet meg kell védeni az illegális orosz inváziótól, hanem az a gát, amely visszatartja Vlagyimir Putyint attól, hogy Európába törjön be. E narratíva szerint az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek támogatniuk kell az ukrajnai háborút, mert ez az Európáért vívott háború frontvonala.
"Ha Putyin elfoglalja Ukrajnát" - mondta Joe Biden amerikai elnök 2023. december 6-án a kongresszusban - "nem fog itt megállni... Tovább fog menni. Ezt elég világossá tette".
De Putyin nem tette ezt "eléggé világossá". Valójában Putyin következetesen azt mondta, hogy "az ukrán válság nem területi konfliktus... A kérdés sokkal szélesebb és alapvetőbb, és az új nemzetközi rend alapelveiről szól".
Biden azt is állította a háború kezdetétől fogva, hogy Putyinnak "Ukrajnánál sokkal nagyobb ambíciói vannak. Valójában a volt Szovjetuniót akarja visszaállítani. Erről van szó". Antony Blinken külügyminiszter is azt mondta, hogy Putyin "világossá tette, hogy szeretné újraalapítani a szovjet birodalmat".
Ezek a Putyinnak tulajdonított célok azonban élesen eltérnek a kinyilvánított céljaitól, amelyek a következők: garancia arra, hogy Ukrajna semleges marad, és nem csatlakozik a NATO-hoz, garancia arra, hogy a NATO nem fogja Ukrajnát fegyveres oroszellenes hídfőállássá tenni a határán, és biztosíték arra, hogy a ruszofil ukránok polgári jogait megvédik.
Hogyan értelmezzük ezt az ellentétet?
A jelenlegi narratíva Putyin 2005. április 25-i, a Szövetségi Gyűléshez intézett beszédének egy gyakran rosszul idézett részéből ered. Putyin az országnak a demokráciába való nehézkes átmenetére utalva azt mondta: "Mindenekelőtt el kell ismernünk, hogy a Szovjetunió összeomlása az évszázad egyik legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Ami az orosz nemzetet illeti, ez valóságos drámává vált. Több tízmillió polgártársunk és honfitársunk került orosz területen kívülre. Sőt, a szétesés járványa magát Oroszországot is megfertőzte."
Nyugaton sokan azzal érveltek, hogy azzal, hogy a Szovjetunió összeomlását katasztrófaként emlegette, arra utalt, hogy titokban újra akarja teremteni azt. A teljes beszédet elolvasva azonban teljesen világos, hogy az ország politikai és gazdasági összeomlásának az emberek személyes életére gyakorolt katasztrofális hatására hívta fel a figyelmet, nem pedig önmagában a Szovjetunióra. A továbbiakban kiemeli, hogy "az egyéni megtakarításokat felélték", az oligarchák "kizárólag a saját vállalati érdekeiket szolgálták", és "a tömeges szegénységet kezdték normának tekinteni".
Két héttel később Putyin egy németországi állami látogatáson ugyanezt a pontot tette hozzá: "Oroszországban azt mondják, hogy aki nem sajnálja a Szovjetunió összeomlását, annak nincs szíve, aki pedig sajnálja, annak nincs esze. Mi nem sajnáljuk, egyszerűen csak megállapítjuk a tényt, és tudjuk, hogy előre kell tekintenünk, nem pedig hátrafelé".
Aligha a Szovjetunió helyreállítása melletti kiáltvány.
Biden azzal érvel, hogy Ukrajna után Putyin "tovább fog menni", és akkor "lesz valami, amit nem keresünk, és ami ma nincs meg: Amerikai csapatok harcolnak orosz csapatok ellen". Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy minden alkalommal, amikor Putyin ténylegesen külföldön vetette be az orosz fegyveres erőket, azok alkalmazása mindig szűken egy adott feladatra volt szabva, legyen szó 2008-ban Grúziában, 2014-ben a Krímben, 2015-ben Szíriában, 2021-ben Kazahsztánban vagy 2022-ben Ukrajnában.
Ezért kézzelfogható bizonyítékok hiányában azokat a könnyelmű állításokat, miszerint Oroszország a NATO-t akarja megtámadni, óvatosan kell kezelni.
2. mítosz: Oroszország ukrajnai inváziója soha nem a NATO-ról szólt.
Nyugati tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy Oroszország ukrajnai inváziója "nem volt provokált", és hogy Oroszország döntése, hogy illegálisan megszállja Ukrajnát, soha nem a NATO bővítéséről és Oroszország vörös vonalainak átlépéséről szólt, hanem inkább egy "értelmetlen háború egy szuverén, szabadságszerető nemzet ellen".
A NATO ragaszkodása azonban, miszerint Putyint nem a keleti terjeszkedés motiválta Putyint, maga a NATO is megkérdőjelezi.
2023. szeptember 7-én Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megdöbbentő beismerést tett, miszerint Putyin döntését az ukrajnai invázióról valóban a NATO ukrajnai betolakodása provokálta.
Mielőtt meghozta volna a döntést Ukrajna lerohanásáról, Stoltenberg azt mondta, hogy Putyin "küldött egy szerződéstervezetet, amelyet azt akarták, hogy a NATO írjon alá, hogy ígérje meg, hogy nem lesz több NATO-bővítés. Ezt küldte nekünk. És ez volt az előfeltétele annak, hogy ne támadjuk meg Ukrajnát. Természetesen ezt nem írtuk alá".
Stoltenberg ezután folytatta: "Azt akarta, hogy írjuk alá azt az ígéretet, hogy soha nem bővítjük a NATO-t... Ezt elutasítottuk. Ezért háborúba ment, hogy megakadályozza a NATO-t, még több NATO-t a határai közelében". A NATO főtitkára ezután megismételte következtetését, miszerint "Putyin elnök azért szállt meg egy európai országot, hogy megakadályozza a több NATO-t".
Stoltenberg beismerését több ukrán tisztségviselő is megerősítette. David Arakhamia, a Zelenszkij vezette Nép Szolgája párt vezetője, aki a fehéroroszországi és az isztambuli tárgyalásokon is vezette az ukrán tárgyalócsoportot, megerősítette, hogy Oroszország számára "kulcspont" volt az a biztosíték, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz: "Minden más csak retorika és politikai "fűszerezés" volt". Arakhamia szerint "hajlandóak voltak befejezni a háborút, ha mi is beleegyezünk, ahogyan Finnország tette egykor, a semlegességbe, és vállaljuk, hogy nem csatlakozunk a NATO-hoz".
Arakhamia vallomását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is támogatja. Zelenszkij 2022. március 27-én egy interjúalanyának azt mondta, hogy a NATO-hoz való nem csatlakozás ígérete "az első alapvető pont volt az Orosz Föderáció számára", hozzátéve, hogy "amennyire emlékszem, emiatt kezdtek háborút".
Az a feltételezés, hogy Oroszország ukrajnai inváziójának egyáltalán semmi köze nem volt a NATO bővítésével kapcsolatos biztonsági aggályaihoz, tehát maguk a NATO és az ukrán tisztviselők is ellentmondanak, és nem szabad ürügyként használni a háború befejezéséről szóló tárgyalások elutasítására.
3. mítosz: Az ukrajnai háború a demokrácia és az autokrácia háborúja
E narratíva szerint Oroszország nem győzhet, mert ez a háború nem csak Ukrajnáról szól. Ez az első csatatér egy nagyobb, az autokrácia elleni demokrácia elleni háborúban.
Oroszország azonban a Szovjetunió összeomlásakor feladta az ideológia exportálásának célját. Valójában az alkotmánya (13. cikkely) kifejezetten tiltja az egységes állami ideológia erőltetését.
Oroszország nem a demokrácia ellen harcol, hanem a biztonsági érdekeiért. Az Egyesült Államok sem állíthatja hitelt érdemlően, hogy a demokrácia nevében harcol, amikor aktívan próbál autokráciákat, például Szaúd-Arábiát, Egyiptomot és Kínát maga mellé állítani.
Ugyanabban az időben, amikor az Egyesült Államok azt mondja a világnak, hogy Ukrajna demokrácia, azt mondja az ukrán vezetőknek, hogy "Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra", mert - ahogy Biden elnök fogalmaz - "vannak olyan feltételek, amelyeknek meg kell felelni, beleértve a demokratizálódást".
Egyre inkább felismerik, hogy Ukrajna nem a demokráciáért harcol, sokkal inkább azért a jogért, hogy egy monokulturális, az orosz kulturális örökségtől, nyelvtől, vallástól és történelemtől megtisztított Ukrajnát hozzon létre. Sőt, azt lehet állítani, hogy a háború kezdete óta Ukrajna visszalépéseket tett a demokrácia terén. Például 2022 márciusában Ukrajna betiltott tizenegy ellenzéki politikai pártot, köztük az Ellenzéki Platform az Életért pártot, amely egykor az ukrán parlament második legnagyobb pártja volt.
Ugyanebben a hónapban egy elnöki rendelet bevezette "az egységes információs politikát... az összes országos tévécsatornát... egyetlen információs platformon egyesítve", Telemarathon United News néven. Tavaly egy új médiatörvény kiterjesztette az állam cenzúrázási jogkörét a nyomtatott és online médiára, és felhatalmazta az államot, hogy felülvizsgálja az összes ukrán média tartalmát, betiltsa a nemzetre nézve veszélyesnek ítélt tartalmakat, és kötelező utasításokat adjon ki a médiumoknak.
Végül, annak ellenére, hogy a személyes filozófia és a vallásszabadság kifejezett alkotmányos garanciája létezik (35. cikk), az ukrán parlament az ország hagyományos ukrán ortodox egyházának betiltása felé halad egy törvényjavaslattal, amely betiltja a "befolyási központokhoz kapcsolódó vallási csoportokat... amelyek Ukrajnán kívül, az Ukrajna elleni katonai agressziót folytató államban találhatók". Leeds lordpüspöke, Rt. tiszteletes Nick Baines, aki az anglikán egyház külpolitikáját felügyeli, nemrég elítélte ezt a javaslatot, mint "visszalépő intézkedést, amely hosszabb távon árt Ukrajna érdekeinek".
A kulturális szabadságjogok terén is történtek visszalépések, megtagadva az ukránoktól azt a jogi védelmet, amelyet az ukrán alkotmány 10. cikke kifejezetten felsorol, amely garantálja "az orosz és az ukrajnai nemzeti kisebbségek más nyelveinek szabad fejlődését, használatát és védelmét".
A diplomácia megerősítése érdekében el kell vetni a demokrácia kontra autokrácia teljesen manicheus narratíváját. Csak így lesznek képesek a felek meghallgatni egymás jogos aggodalmait.
4. mítosz: Putyin nem érdekelt a tárgyalásokban
A Nyugat ragaszkodik ahhoz, hogy Putyin nem érdekelt a háború befejezéséről szóló tárgyalásokban. Annak ellenére, hogy több híradás is arról számolt be, hogy "közvetítőkön keresztül jelezte", hogy "nyitott a tűzszünetre", és hogy "[ő] kész alkut kötni", a Fehér Ház továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Putyin "abszolút semmi jelét nem mutatta annak, hogy hajlandó tárgyalni".
A történelmi feljegyzések azonban azt mutatják, hogy Putyin a háború kezdeti napjai óta törekszik a tárgyalásos rendezésre. Minden jel szerint Oroszország és Ukrajna 2022 áprilisában Isztambulban még egy előzetes megállapodásra is jutott. Ezt megerősítette az amerikai tudósítás; Naftali Bennett akkori izraeli miniszterelnök; Gerhard Schröder volt német kancellár; és Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter; valamint Numan Kurtulmus, Erdogan pártjának elnökhelyettese.
Még ennél is fontosabb, hogy Putyin tárgyalási őszinteségét számos ukrán küldött megerősítette ezeken a tárgyalásokon.
Olekszij Arezstovicsot, az ukrán elnöki hivatal volt tanácsadóját nemrég arról kérdezték, hogy szerinte "az Ukrajna és Oroszország közötti kétoldalú tárgyalások korábban is működhettek volna". Azt válaszolta: "Igen, teljes mértékben". Szerinte az isztambuli tárgyalások végén az ukrán delegáció "kinyitotta a pezsgősüveget".
David Arakhamia, aki az ukrán tárgyalócsoportot vezette Isztambulban, egy 2023. november 24-i interjúban azt mondta, hogy Oroszország "kész volt befejezni a háborút, ha mi... elkötelezzük magunkat, hogy nem csatlakozunk a NATO-hoz".
Olekszandr Chalyi, a volt külügyminiszter-helyettes, aki szintén tagja volt az ukrán tárgyalócsoportnak Isztambulban, egyetért azzal, hogy Putyin "valódi erőfeszítést mutatott a reális kompromisszum megtalálására és a béke elérésére". És még Zelenszkij elnök is elismerte egyszer nyilvánosan, 2022 márciusában, hogy a tárgyalások "mélyen kidolgozottak" voltak.
Ez nem jelenti azt, hogy az isztambuli megállapodásokat újra lehet éleszteni. Túl sok minden történhetett azóta ahhoz, hogy ez lehetséges legyen. Mégis érdekes, hogy sem Oroszország, sem Ukrajna nem hozott nyilvánosságra részleteket az állítólagos megállapodásról, talán azért, hogy a sajtóban ne torpedózzák meg a megállapodásban foglaltakat. Ez azonban azt sugallja, hogy Putyin állítólagos tárgyalási hajlandóságának hangoztatása valójában nem más, mint elterelés, amelynek célja a konfliktus tárgyalásos rendezésének megakadályozása.
Ez a négy mítosz együttesen képezi a nyugati érvek alapját, amelyek a jelenlegi válság katonai megoldását részesítik előnyben a diplomáciai megoldásokkal szemben. Ezért ezek leleplezése kulcsfontosságú lesz az irányváltás és ennek a pusztító háborúnak a befejezése szempontjából.
Nicolai N. Petro az Institute for Peace and Diplomacy vezető washingtoni munkatársa, a Rhode Island-i Egyetem politológia professzora, valamint az Ukrajna tragédiája című könyv szerzője: What Classical Greek Tragedy Can Teach Us About Conflict Resolution (Berlin és Boston: De Gruyter, 2023).
Ted Snider az Antiwar.com és a The Libertarian Institute rendszeres rovatvezetője az amerikai külpolitikáról és történelemről. Gyakran publikál a Responsible Statecraft és a The American Conservative című lapokban, valamint más kiadványokban is.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid029rVseZiguGt6dL2LRMvzjZo7iw4oYXNyE ...
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 09. 08:08 | Sorszám: 1258
Orbán Viktor és Donald Trump tárgyalása
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Donald Trump korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt tárgyalásuk előtt Trump floridai rezidenciáján Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án.
... https://gondola.hu/cikkek/152662-Orban_Viktor_es_Donald_Trump_targyalasa.html
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 06. 21:48 | Sorszám: 1257
Pattanásig feszült a német-francia viszony: www.facebook.com/photo/?fbid=949903437141347&set=a.485495006915528
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 06. 14:51 | Sorszám: 1256
A „rezsimváltó műveletek királynője” távozik
Victoria Nuland belebukott vagy belefáradt Ukrajnába
Nuland leginkább a 2014-es ukrajnai puccsban játszott szerepéről ismert. Victoria Nuland, a hírhedt háborúpárti politikus, aki leginkább a 2014-es ukrajnai puccsban játszott szerepéről ismert, a következő hetekben nyugdíjba vonul a külügyminisztériumból - jelentette be kedden Antony Blinken külügyminiszter.
... www.facebook.com/ferenc.vukics/posts/pfbid027BCTpVNN3UYtAUTz3gqpXhsW256ECZ4q7 ...
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 04. 06:47 | Sorszám: 1255

... www.facebook.com/photo?fbid=416145047735761&set=a.227177339965867
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 03. 20:35 | Sorszám: 1254
Nagyszerű!
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 03. 20:32 | Sorszám: 1253
Igen !
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 03. 20:26 | Sorszám: 1252
Rabló Úr is jöhetne!
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 03. 18:26 | Sorszám: 1251
Rendben !
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 03. 18:17 | Sorszám: 1250
Legyen 3 /15,00/.
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 03. 18:14 | Sorszám: 1249
Igen !
3h ?
4h ?
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 03. 14:21 | Sorszám: 1248
"Budapest, Fő utca (Corvin tér), Boratórium - Mátra Borozó"
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 03. 12:11 | Sorszám: 1247
Rendben. A múltkor említett helyen?/az számomra még aránylag könnyen elérhető/. Ja, és hánykor?
pandala
Olvasta: 3 | Válasz | 2024. március 03. 00:47 | Sorszám: 1246
Há', egykutyákok, nem? Te kis légypiszok zombi fos! ..
R.András
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 02. 22:13 | Sorszám: 1245
Hétfő d.u. ?
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 02. 20:33 | Sorszám: 1244
Az az Áderuracska volt! Illetve van!
/Cavinton?.../
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 02. 20:31 | Sorszám: 1243
Ennek mi köze az eladáshoz?

Természetesen a profitnak adja el! Az pedig csurgadozik egyes ágazatokban!
gajo
Olvasta: 4 | Válasz | 2024. március 02. 20:19 | Sorszám: 1242
Hétfőn? Kedden? Csak ne túl korán, mondjuk tíz óra után. Vagy mondj egy napot
Tovább ...
Jelmagyarázat    Van új hozzászólás
   Ezeket a hozzászólásokat már láttad
... Hibabejelentés | | | Gondola ...