| Téma: Marx Károly prófétai habilitációja |
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Akkor megin' baj van. Ezzel a "szeretettel" kezdődött a szocializmus is...
Az izmusokkal mindig csak a baj van, mert bármelyik gyakorlatba ültetésénél sem sikerül lehántani a gyilkos részeket... 
|
|
| mpd |
|
Marx életében nem tett keresztbe két szalmaszálat se.
Wagnernek lehetett rokona ilyen alapon, az is élősködött (az apósán, és mindenki máson aki hagyta). Karl barátunk Engels Frigyest pumpolta rendesen. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Hát ez furcsa nekem, mert szerintem az aposztata az annyit jelent, hogy hitehagyott.
aposztata keresztény = ember aki elhagyta a keresztény hitét
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Pl. én egyre inkább.
Az új oligarchia (érthető módon) nem szereti, el is akarták távolítani a szobrát az aulából. |
|
|
|
| Rendes Kis |
|
Nem.
Marx aposztata zsidó volt, mint Jézus. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Ahaaaa, értem már, hogy mire akar kilukadni Rendes Kis...
Marx tehát nem aposztata zsidó volt, hanem aposztata keresztény!
|
|
| Rendes Kis |
|
Szerintem tökéletes az analógia:
Jézus meg akarta törni a farizeus oligarchia hatalmát.
Az apostolok revideálták Jézus tanítását és arra új oligarchiát építettek.
Marx meg akarta törni a finánctőkés oligarchia hatalmát.
A kommunisták revideálták Marx tanítását és arra új oligarchiát építettek. |
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Ő fedezte fel a klerikális reakciót! Később Marx elvtárs is erőssen tanulmányozta e kérdéskört...  |
|
|
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
|
Állítólag az csak akkor "jó", hogyha a hitehagyást az iszlámra való áttérés követi. |
|
| Felkesz Deneverr |
|
Csak annyira mint te mindenkihez. Csak én nem eresztem hosszú lére. 
Kiabálni sem illik egyébként, kedves baráccságos nagyság! |
|
|
|
| schlempe |
|
Mert nem ugyanazt jelenti. Tudomásom szerint a "renegát":
1.) Nem kapcsolható a --korábbi--vallásos hithez;
2.) A politikai(!)--pl. foxi-maxi-s-- szlenghez viszont nagyonis kapcsolható;
etc etc.
Ezért és ezekért nem jó! Legalábbis nekem nem. |
|
| schlempe |
|
|
Jahogyúgy!? Igazán köszönöm ezt a KULTÚRÁLT ÉS BARÁTSÁGOS kedvességet. |
|
|
| Felkesz Deneverr |
|
Marxizmus és revizionizmus
Lenin
Egy ismert mondás úgy szól: ha a geometria sarktételei az emberek érdekeibe ütköznének, minden bizonnyal megcáfolnák őket. Azok a természettudományi elméletek, amelyek a teológia régi előítéleteibe ütköztek, a legádázabb harcot idézték és idézik fel mind a mai napig. Nem csoda, hogy Marx tanítása, mely közvetlenül a modern társadalom élenjáró osztályának felvilágosítását és megszervezését szolgálja, megmutatja ennek az osztálynak a feladatait, és bebizonyítja, hogy a mai rendet - a gazdasági fejlődés következtében - elkerülhetetlenül fel fogja váltani egy új rend, nem csoda, hogy ennek a tanításnak harc árán kellett megtennie az élet útján minden egyes lépését.
Nem érdemes beszélni a burzsoá tudományról és filozófiáról, amelyet hivatalos professzorok hivatalos szellemben tanítanak, hogy a birtokos osztályok serdülő fiatalságának agyát eltompítsák, s a külső és belső ellenségek elleni harcra „idomítsák". Ez a tudomány hallani sem akar a marxizmusról, melyet megcáfoltnak és megsemmisítettnek nyilvánít; fiatal tudósok, akik a szocializmus cáfolásával csinálnak karriert, és tehetetlen aggastyánok, mindenféle elavult „rendszer" hagyatékának hű őrei, egyforma buzgalommal esnek neki Marxnak. A marxizmus növekedésének, annak, hogy eszméi a munkásosztályban elterjednek és megerősödnek, elkerülhetetlen következménye, hogy ezek a polgári kirohanások a marxizmus ellen egyre számosabbak és élesebbek lesznek, a marxizmus azonban, valahányszor a hivatalos tudomány „megsemmisíti", mindig erőteljesebbé, edzettebbé és elevenebbé válik.
http://www.kommunista.net/konyv/marxizmus-es-revizionizmus |
|